Az Országos Magyar Gyűjteményegyetem kiadványai II. ciklus I. füzet (Budapest, 1931)

1. Gróf Klebelsberg Kuno elnöki megnyitó beszéde

mészetesen tudományos központi épületre, amelynek egyik részét a fiziológiai, öröklődéstani és kémiai laboratórium, másik részét pedig a zoológiai, botanikai és bakteriológiai laboratórium foglalja el és amelynek a továbbképző tanfolyamok számára előadó terme is van. Ezenkívül kellett még négy lakóház, mégpedig két olyan, amely az állandó alkalmazottak lakásait foglalja magában és két vendégház, amelyek egyike télen is lakható és a kész tudósok befogadására szolgál, a másik a tudományokkal foglalkozó fiatalságnak nyáron áll rendelkezésére. Az intézet, amelynek építése 1926 szeptemberében kezdődött, 1927 nyarán készült el és szeptemberben éppen akkor volt rendeltetésének átadható, amikor a X. Nemzetközi Zoológiai Kongresszus Budapesten ülésezett s programmjának egyik lényeges pontja az akkor új biológiai kutatóintézet megtekintése volt. így az intéz^ mény úgyszólván megalakulásának időpontjában átment a nemzetközi tudományos köztudatba, aminek tanúsága az, hogy a Notgemeinschaft der deutschen Wissenschaft két munkahelyet bérelt német tudósok számára, de ettől eltekintve, az intézetben mostanig hosszabb időn át 27 külföldi dolgozott, még pedig 11 német és összesen 12 nemzet fia. A Tanszermúzeum pedagógiai könyvtárának a közoktatásügyi minisztérium könyvgyűjteményével való egyesítése útján létrejött Országos Tanügyi és Pedagógiai Könyvtár a Gyüjteményegyetem kezelésébe történt átbocsájtásakor 70.652 darabbal rendelkezett s bár, sajnos, e fő szakkönyvtárunk gyarapítására évente csak mintegy 2000 pengő fordítható s e réven csupán 506 darab volt beszerezhető, mégis adományokból és a beszolgáltatott tankönyvek révén további 5621 darab folyt be úgy, hogy a könyvtár gyarapodása a lefolyt mostoha négy évben 6127 darab volt. A Gyüjteményegyetem keretében való élet a budapesti földrengési obszervatóriumra sem volt egészen meddő. Az 1926-iki Természettudományi Kongresszus kívánságára létesített 1,000.000 aranykoronás természettudományi kutató alapból ugyanis a kongresszus végrehajtó-bizottsága a svábhegyi csillagvizsgálón kívül segítségére sietett a földrengési obszervatóriumnak is, ami főképp egy de-Quervain— Piccard-féle, 1928-ban elkészült, hordozható, három komponenses szeizmográf beszerzésében nyert kifejezést. E modern műszert az intézet a korábbi alföldi földrengésekre való tekintettel egyelőre Kecskeméten állította fel. Saját épületet azonban az intézet mindezideig nem nyerhetett, sem pedig önálló főhivatású személyzete nincs, hanem a munkát két szakerő csupán szakdíjnoki minó'ségben látja el. Az intézet, amelynek 842 darabból álló speciális szakkönyvtára van, szerves összeköttetésben áll a föld egész szeizmografiai hálózatával s időnként kiadványokat is bocsájt ki. Minthogy a Gyüjteményegyetem magában foglalja a tanítással nem foglalkozó tudományos intézeteknek nagyobbik részét, azért életüknek és fejlődésüknek imént előadott vázlata egyúttal beszámoló — főiskoláink éleiének kivételével — tudománypolitikánk utolsó nyolc évének főbb eredményeiről. Csak a tényeket soroltuk fel, de arra, hogy minderről értékelő ítéletet mondjunk, már nem érezzük magunkat hivatottnak éppen mi, akik közül magam a reform kezdeményezéseért az alkotmányos felelősséget viselem, a nagy közgyűjtemények főigazgatói és a többi csatlakozott tudományos intézetek vezetői pedig irányító működésükkel a kereteket kitöllötték. Az ítéletmondást az illetékes alkotmányos tényezőkre, a közvéleményre és végső fokon a történelemre kell bíznunk. Ezért tekintetünket a Gyüjteményegyetem I. és II. ciklusa közötti mesgyén immár nem hátra, hanem előre, a jövőbe vetjük. Belső ellentmondást jelentett volna, ha az a miniszter, aki a Gyüjteményegyetem számára messzemenő önkormányzatot kívánt biztosítani, a gyakorlatban, a