Az Országos Magyar Gyűjteményegyetem kiadványai II. ciklus I. füzet (Budapest, 1931)

1. Gróf Klebelsberg Kuno elnöki megnyitó beszéde

mindennapi kormányzás egyes tényeivel ezt az autonómiát maga sértette volna meg. De miniszterek jönnek és miniszterek mennek, az intézmények azonban megmaradnak s a gyüjteményegyetemi gondolat a maga próbáját a jövőben majd akkor állja meg, ha netán akadna miniszter, aki a Gyüjteményegyetem önkormányzati hatáskörét jogtalanul csorbítani akarná. Egyelőre a Gyüjteményegyetem nem ilyen rendkívüli erőpróba, hanem hétköznapi munka előtt áll. És ne csüggessze a megkezdett II. időkörben a Gyüjteményegyetem vezetőinek és tudományos tisztviselőkarának munkakedvét, hogy az állampénzügyek mai helyzetében újabb nagy építkezésekre és nagyobb muzeális vásárlásokra fedezet egyelőre alig lesz. Tévedés lenne a közgyüjteménybeli munka súlypontját az extenzív múzeumpolitikára helyezni. Ezzel legalább is egyenlő értékű a már meglevő anyagnak minél teljesebb megismerése, rendezése, megfelelő feldolgozása, a katalógusok szakszerű elkészítése, a levéltári, muzeális és könyvtári anyagnak tudományos publikálása. Múzeumi palotái és a nagy gyűjteményei műveletlenebb népeknek is lehetnek. A valódi kultúrnépek gyűjteményeit az különbözteti meg, hogy ezeknél a gyűjteményeknek belső életében intenzív tudományos munkásság folyik. És e részben nem lehet korábbi időkben készített katalógusokra és publikációkra utalni, tudományosan azokból megélni, mert minden kor a történeti anyaggal szemben mindig újból és újból állást foglal. Az idők haladásával lépést kell tartani, ami új szempontok szerint szerkesztett katalógusokban és új meglátásokról tanúskodó kiadványokban tükröződik. Minderre való tekintettel adott helyzetünkben múzeumpolitikánk középpontjába nem is nagy építkezéseket és drága új muzeális tárgyak szerzését helyeztük; hanem azt, hogy a Gyüjteményegyetem kebelében olyan tudományos tisztviselői kart neveljünk és fejlesszünk ki, amely meg tud felelni az intenzív levéltári, muzeális és könyvtári tevékenység legmagasabb igényeinek. És ez az építkezéseknél és a vásárlásoknál jóval nehezebb is, több fáradságot és küzdelmet igényel. Ám Vörösmarty, amidőn „Gondolatok a könyvtárban" című költeményének a végén fölveti a nagy összefoglaló kérdést, hogy „mi dolgunk a világon?", erre így felel: „Küzdeni erőnk szerint legnemesbekért. Előttünk egy nemzetnek sorsa áll. Ha azt kivittük a mély sülyedésből s a szellemharcok tiszta sugaránál oly magasra tettük, mint lehet, mondhatjuk, térvén őseink porához: köszönjük élet áldomásidat, ez jó mulatság, férfimunka volt." Ez a férfimunka áll a Gyüjteményegyetem tudósai előtt a most megnyílt második időkörben, mely nemzetünk életének is egyik legnehezebb szaka lesz. Ezekkel a gondolatokkal a Gyüjteményegyetem II. ciklusát s annak keretében a gyüjteményegyetemi Tanács ezidei teljes ülését megnyitom.