Az Országos Magyar Gyűjteményegyetem kiadványai II. ciklus I. füzet (Budapest, 1931)

1. Gróf Klebelsberg Kuno elnöki megnyitó beszéde

MEGNYITÓBESZÉD AZ ORSZÁGOS MAGYAR GYÜJTEMÉNYEGYETEM TANÁCSÁNAK 1931. ÉVI MÁJUS HÓ 7-ÉN TARTOTT II. CIKLUSKEZDÖ TELJES ÜLÉSÉN* Elmondotta Dr. gróf KLEBELSBERG KUNO m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter, a Gyüjteményegyetem Tanácsának elnöke. Tiszteli teljes ülés! A nemzeti nagy közgyűjteményeink önkormányzatáról és személyzetükről szóló 1922. évi XIX. t.-c. Országos Levéltárunkat, továbbá Nemzeti, Szépművészeti és Iparművészeti Múzeumunkat az államtól különálló jogi személyiség keretében egyesítette, a felsorolt négy intézmény összefoglalása útján létrejött Gyüjteményegyetemnek messzemenő önkormányzatot biztosított s korábban kis státusokba szétforgácsolt tisztviselői karukat tudományos összlétszámba vonta egybe. A törvény 2. §-a szerint a négy közgyűjtemény főigazgatója kétévenként követi egymást az ügyvezető alelnöki tisztségben, ami ekként 8 évet vesz igénybe. A Gyüjteményegyetem Tanácsa 1922 november 18-án alakult meg s így fennállásának /. nyolcéves ciklusa az 1922. csonkaév figyelmen kívül hagyásával 1930 december 31-ével zárult úgy, hogy a folyó év január 1-ével az ügyvezető alelnökség vissza tért az Országos Levéltár főigazgatójához s ezzel már a //. cí'fe/usba léptünk bele. Minthogy a Gyüjteményegyetem létesítése elég merész tudománypolitikai kísérlet volt, azért az első nyolcéves időkörnek bezárulása részletesebb beszámoló tartását egyenesen kötelességünkké teszi. Hogy a gyüjteményegyetemi gondolatnak, mint tudománypolitikai kísérletnek és magának a Gyüjteményegyetemnek, mint a magyar magas műveltség egyik legfőbb és legnagyobb szervének jelentőségét tisztán láthassuk, ebből a célból vissza kell tekinteni a kilenc évvel ezelőtti állapotra, vissza kell emlékeznünk arra, hogy miként állott akkor levéltárunk, múzeumaink és azon egyéb tudományos intézeteink igazgatása, melyek ma a maguk Összeségében a Gyüjteményegyetemet alkotják. A szétforgácsolódás akkor teljes volt. A közgyűjtemények két minisztérium között oszlottak meg. Országos Levéltárunk a belügyminisztérium hatáskörébe tartozott. A többi három ugyan a kultuszminisztérium alatt állott, de igazgatása ott is kettészakadt, mert a Nemzeti Múzeum a tudománypolitikai, a Szépművészeti és Iparművészeti Múzeum pedig a művészeti osztály ügykörébe volt utalva. A nagy újjászervezést azzal kezdtük, hogy az 1922. évi XVII. t.-c. 31. §-a az Országos Levéltárt a belügyminisztérium hatásköréből a kultuszminisztériuméba utalta át, ahol ekkor mind a négy nagy közgyűjtemény ügyeinek intézését egy előadóra bíztuk. Ez az összevonás * L. Gróf Klebelsberg Kunonak az Országos Magyar Gyüjteményegyetem Tanécsa 1922. évi november hó 18.-i alakuló ülésén mondott elnöki megnyitó beszédét (Gróf Klebelsberg Kuno beszédei, cikkei és törvényjavaslatai, 1916— 26, Budapest, Athenaeum, 1927, 114—129. 1.) —továbbá ugyané szerzőnek „Szervezeti problémák a magas műveltség terén" címen a bécsi Tudományos Akadémián 1930 február 18-án tartott beszédét (Világválságban, Budapest, Athenaeum. 1931, 93—117. 1.)