Az Országos Magyar Gyűjteményegyetem kiadványai II. ciklus I. füzet (Budapest, 1931)
8. Számok és dátumok a Gyüjteményegyetem 1922—30. évi történetéhez
kezdve dr. Entz Géza v. egyetemi tanár, igazgató vette át a Balatoni Biológiai Osztály vezetését. Az Általános Biológiai Osztály igazgatója kezdettől fogva dr. Verzár Frigyes egyetemi ny. r. tanár. Az intézet adminisztratív ügyeit dr. Hankó Béla távozása óta dr. Méhes Gyula adjunktus vezeti. A könyvtár őse az 1877-ben alapított Országos Pedagógiai Könyvtár és Tanszermúzeum. Ez az ország egyik legmodernebb és legszebben fejlődött intézete az ország megcsonkítása következtében szükségessé vált intézményredukció folytán mint önálló gyűjtemény 1922-ben megszüntettetett s könyvtári anyaga a vallás- és közoktatásügyi minisztérium házi könyvtárával egyesületeit. Hogy a párját ritkító szakkönyvtár eredeti hivatásának megfelelhessen s a tanüggyel foglalkozóknak a szükséges irodalmi segédeszközöket rendelkezésére bocsáthassa, a vallás- és közoktatásügyi miniszter 1927. évi január hó 31-én kelt rendeletével „A M. Kir. Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium Országos Tanügyi és Pedagógiai Könyvtára" néven az Orsz. Magy. Gyüjteményegyetem igazgatása alá helyezte. A könyvtár működését a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium épületében kezdte meg, mivel azonban a rendelkezésre bocsátott helyiségek szűknek s könyvt tári célokra alkalmatlanoknak bizonyultak, a könyvtár megfelelőbb elhelyezésére 1929-ben a Hold-utca 17. sz. alatti épület 7 helyiségből álló földszintje jelöltetett ki s 1930 február havában az átköltözködés meg is történt. A könyvállomány az 1930. év végén 76.779 darabból állt. Az időközi gyarapodás jórésze ajándékozás útján került a könyvtár tulajdonába, amelyek közül megemlítendők néhai Krécsy Béla dr. középiskolai tanár hagyatéka és a Gyertyánffyféle hagyaték. A könyvtár gyarapodását és forgalmát a következő táblázat mutatja: VIII. Am. kir. vallás- és közoktatásügyi minisztérium Országos Tanügyi és Pedagógiai Könyvtára. 1927 1928 1929 1930 Gyarapodás vétel ajándék 68 58 140 240 689 1069 2408 1455 757 1127 2548 1695 Kölcsönzés térítvény kötet szama 1276 1565 1536 1491 1780 2596 2604 2272 Leltár 697 859 1669 1208 A Földrengési Obszervatórium a Földrengési Számoló Intézettel együtt 1905-ben JX. Budaszerveztetett meg. A két intézet a béke éveiben szép fejlődésnek indult s munkás- pesti Földságát a külföld is nagyra becsülte. Fiúméban, Kalocsán, Kolozsvárott, Ógyallán, rengési Szegeden, Temesvárott, Ungvárott és Zágrábban fiókintézeteket létesített, melyek Obszervaországunk megcsonkítása után részben idegen uralom alá jutottak, részben a műtónum * szerek kijavítására szükséges anyagiak hiányában beszüntették működésüket úgy, hogy jelenleg a budapesti központon kívül csak az 1929-ben Kecskemét városa és a vallás- és közoktatásügyi miniszter adományából alapított Kecskeméti Földrengési Obszervatórium működik. Ujabb állomások létesítésére a csekélyre szabott átalányra való tekintettel gondolni sem lehet. 1927-ben a vallás- és közoktatásügyi miniszter a Földrengési Obszervatóriumot és a Földrengési Számoló Intézetet Budapesti Földrengési Obszervatórium néven egyesítette és az Országos Magyar Gyüjteményegyetem hatósága alá helyezte. darab összesen
