Az Országos Magyar Gyűjteményegyetem kiadványai II. ciklus I. füzet (Budapest, 1931)

8. Számok és dátumok a Gyüjteményegyetem 1922—30. évi történetéhez

kezdődtek meg a főépület pincéje alatt elhelyezett óraterem kiképzési munkálatai, valamint a még hiányzó főhomlokzali kerítés építése. Az intézet fejlesztését további jelentékeny adományokkal segítette elő a székesfőváros tanácsa. A fővárosi kupola építési költségeire folytatólagosan 150.000 P, tudományos felszereléseinek kiegészítésére 15.500 P segélyt utalványozott, míg az intézet elhelyezésére átengedett 40,000 négyzetméternyi területet 2000 négyzetméter területsáv átengedésével növelte. Az intézetnek három kupolája van. A vallás- és közoktatásügyi miniszter által engedélyezett kupolán és passage-házon kívül a Természettudományi Alapból nyert 650 millió K felhasználásával 1926-ban felépült a II. számú kupola, míg a székesfőváros adományából 1927-ben került tető alá a III. számú nagy kupola. Az I. számú kupolában van felállítva a 8 hüvelykes, a II. számú kupolában pedig a 6 hüvelyk nyílású refraktor, míg a III. számú kupolában a m. kir. vallás- és közoktatásügyi minisztérium 100.000 aranykorona rendkívüli hiteléből beszerzett nagy reflektor szereltetett fel. A volt Gellérthegyi Csillagvizsgálónak Budavára ostroma közben megmentett műszerei eddig a tudományegyetem fizikai intézetében voltak elhelyezve. Tangl Károly egyetemi tanár előzékenységéből ezek a műszerek az intézet tulajdonába kerültek s alapjául szolgálnak a Csillagászati Múzeumnak. A lefolyt ciklus alatt az intézet következő kiadványai jelentek meg: 1925-ben az intézet Nagyobb Kiadványainak II. kötete, 1929-ben „A Csillagvizsgáló Tudományos Értekezései" című sorozat 1. száma, ezenkívül évente megjelent a Stella Csillagászati Egyesülettel közösen kiadott Almanach. A Csillagvizsgáló Intézet új elhelyezkedése óta a nagy csillagászati műszereken kívül még a következő fontosabb műszereket szerezte be: 1923—24. évben a nyilvános óraszolgálat ellátása érdekében egy megfelelően szabályozott órát, egy mikrofotométert, egy 71 mm nyílású astro-objektívet, egy 45 mm nyílású Heyde-féle passageműszert (az utóbbi a budapesti órásipari szakiskola ajándéka), 1925-ben egy Wolfer— König-féle precíziós mérőkészüléket, 1926-ban pedig egy napfotografáló kamarát. 1927-ben szereztetett be a II. számú kupola részére egy Riefler-féle ingával bíró óra, míg a III. számú kupola részére automatikus felhúzással bíró eredeti Rieflerféle kontakt óra rendeltetett meg. Beszereztetett továbbá egy Rosenberg-féle elektromikrofotométer. 1929-ben szereztetett be egy modern passage-műszer a hozzávaló órával s az óraterem részére egy csillagidő főnormálóra. — Az intézeti könyvtár gyarapodását és az intézeti látogatók számát a következő táblázat mutatja: Év A könyvtár gyarapodása Az intézet megtekintése Év kötet értekezés hány alkalommal hány látogató 1923 207 65 1924 285 87 — — 1925 269 140 52 441 1926 159 73 68 772 1927 119 84 98 1101 1928 1200 339 111 2097 1929 1319 372 152 2495 1930 195 378 165 3313