Az Országos Magyar Gyűjteményegyetem kiadványai II. ciklus I. füzet (Budapest, 1931)
8. Számok és dátumok a Gyüjteményegyetem 1922—30. évi történetéhez
A könyvtár 1928. évi gyarapodása jórészt ajándék. A volt Gellérthegyi Csillagvizsgáló 599 kötetből és 67 értekezésből álló könyvtára az intézet őrizetébe került és a volt kiskartali csillagvizsgáló 311 kötetből és 24 értekezésből álló könyvtárát gróf Degenfeld Pál szintén az intézetnek ajándékozta. Az intézet vezetőtisztviselője: Tass Antal dr. igazgató. Gróf Klebelsberg Kuno vallás- és közoktatásügyi miniszter állította fel 1923-ban VI.Országos Magyarországnak a hivatalos és tudományos kiadványok nemzetközi cseréjét létesítő, j^glimi és ill. szabályozó 1886 március 15-i bruxellesi egyezményekhez való csatlakozása kap- Bibliográfiai csán. A Bibliográfiai Központ hármas tevékenységet fejt ki: lebonyolítja a nemzet- Központ közi kiadvány cserét, nyilvántartja 1924 óta Magyarország 20 legfőbb közkönyvtárának gyarapodását, azaz közkönyvtáraink központi címjegyzékét vezeti és könyvtári tudakozódó szolgálatot teljesít. A nemzetközi kiadványcsere kapcsán a külföldre küldött: 1924- ben 402 csereküldeményt 1925- ben 2375 1926- ban 2683 1927- ben 2263 1928- ban 2608 1929- ben 3800 1930- ban 3455 a külföldről kapott: 1924- ben 248 csereküldeményt 1925- ben 2290 1926- ban 2550 1927- ben 3153 1928- ban 3146 1929- ben 4151 1930- ban 3896 Az államilag támogatott tudományos folyóiratok és könyvkiadványok révén pedig 175 külföldi intézettel tart fönn a Központ csereviszonyt; ezen csere révén 1930-ban 601 külföldi folyóiratot kapott és 1664 évfolyam magyar folyóiratot küldött külföldre. A Bibliográfiai Központnál vezetett Központi Címjegyzék fejlődéséről világos képet ad az a körülmény, hogy az jelenleg mintegy 100,000 címet tartalmaz. A Központ könyvtári tudakozódó szolgálata révén fölvilágosításokat ad arra nézve, hogy valamely keresett könyv vagy folyóirat mely belföldi vagy külföldi könyvtárban található. E célból a külföldi könyvtári tudakozódó irodákkal közvetlen kapcsolatot tart fenn. 1930-ban 55 érdeklődésre 20 esetben adott eredményes fölvilágosítást. A Bibliográfiai Központ kiadványai között a legjelentősebb és hézagpótló „A magyar tudományos irodalom bibliográfiája, 1901 —1925" cím alatt megindított bibliográfiai sorozat. E kiadvány tudományszakok szerint csoportosítva adja a magyar tudományosságnak fenti idő alatt önálló művekben és folyóiratokban megjelent termékeit. E kiadványsorozatból eddig megjelent a magyar filozófia, a magyar mathematika és a magyar klasszika-filológia bibliográfiája. A központ igazgatója kezdettől fogva dr. Pasteiner Iván, a budapesti Pázmány Péter-tudományegyetem könyvtárának igazgatója. A Magyar Nemzeti Múzeum 1925. év folyamán Révfülöpön Balatoni Biológiai VII. Magyar Állomást létesített. Az új intézmény 1925 június 11-én nyílt meg ideiglenes otthona- Blol °s iai ban, a révfülöpi kikötőállomás épületében. A kitűzött tudományos kutatómunka ^ tatóinté " jelentőségéhez a szerény keretek közt megnyitott állomás elégtelennek bizonyulván, a vallás- és közoktatásügyi miniszter az érdekelt szakkörök kívánságának figyelembevételével a biológiai kutatómunka számára Tihanyban önálló intézet létesítését
