Békény István: Az irattáros munkája (jegyzet az állami levéltárak által tartandó irattárosképző tanfolyamok hallgatói számára) (Budapest, 1962)
II. Az iratok keletkezése
tes, fatartalmú stb./, minthogy a csomagot az iratot létrehozó dolgozó a leggyakrabban nem is látja, ezért nem is tudja mindig pontosan, milyen papir is van a kezében. Sokkal célszerűbb volna a külföldön alkalmazott megjelölési mód: a különböző minőségű papírok minden egyes lapján víznyomás sál /Vi z jeli el/ tüntetik fel a papír minőségét jelző számot vagy betűt; /I-gyel f vagy A-val jelölik például a legjobb minlségü papirt, II-vel, vagy íUvel a közepest stb./ Igen nagy gondot kell'fordítani tehát az iratok létrehozásakor a megfelelő papir kiválasztására. Azért hangsúlyozzuk a megfelelő szét, mert a papir megválasztásánál igen sok tulf zás fordul elő és sok helyütt nagyon helytelen gyakorlat kapott lábtfa. Előfordult az elmúlt években, s talán még ma is, hogy igen lényeges állami ügyek intézése során létrejött fontos iratokat rövid élettartamú, silány minőségű papírra írtak, de még ma sem ritka eset, hogy kimondottan jelentéktelen rövid ideig fenntartandó ír tokát, nyomtatványokat kitűnő minőségű, drága papíron állítottak elő. Láthattunk az elmúlt években fontos tanácskozásokról hártyavékony, gyatra géppapíron készített jegyzőkönyvet éppúgy, mint finom, tartós papírra nyomtatott fcapubelépőcódulát, vagy anyagkivételezési jegyet. 4 megfelelő papir megválasztását - különösen nagy tömegben rendelt nyomtatványok esetén - semmiképp sem szabad a véletlenre az anyagbeszerző, vagy a nyomda belátására bízni. A fontos iratok megfelelő idelf való fenntartásához fűzédő állami érdekek megkövetelik, hogy az ezen iratok nyersanyagát megfelelő mérlegelés után válasszuk meg. A papir mérete és. alakja A fontos iratok anyagának fennmaradását a papir helyes megválasztásával azonban még sem az elkallódás, sem az elpusztulás ellen nem tudjuk teljesen bebiztosítani. Szólnunk keli tehát még néhány szót az iratok létrehozásánál felhasznált papir fennmaradásának egy másik tényezőjéről, a papir méretéről /alakjáról/. Nyilván fölösleges volna azt fejtegetni, hogy a túlságosan kisméretű, az általánostól, a szokványostól lényegesen eltérő alakú papir könnyebben kihull a többi közül, könnyebben
