Békény István: Az irattáros munkája (jegyzet az állami levéltárak által tartandó irattárosképző tanfolyamok hallgatói számára) (Budapest, 1962)

I. Alapfogalmak

kinteni mindazokat az Írásműveket, melyek a közületük¿1 érkeztek /"iktatmánjt és mellékletét"/* vagy annak működése^ során keletkeztek /"jegyzőkönyvet, feljegyzést, jegyzéket,műszaki leirást, levelet, okmányt, továbbá az irattári anyag kezeléséhez szükséges segédkönyvet? nyilvántartókönyv, iktatókönyv~,lajstrom, napló, sorkönyv, mutatókönyv, irattári könyv valamint a pénz- és vagyonkezelés körében keletkezett könyvet, nyilvántartást, leltárt és számadási okmányt,"/ De iratoknak tekintendők a meghatározás, szerint azok "a térképek, térképszerű vázlatok és képes ábrázolások" is, melyek a közületiéiérkeztek, vagy annak működése során keletkeztek, íz a meghatározás választ ad a levéltári törvényerejű rendelet végrehajtási utasításában olyasható iratmeghatározással kapcsolatosan imént felvetett kérdések egy részére, így megállapíthatjuk, hogy a nem a megjelentetés szándékával készült irásmüvek, térképek és képes ábrázolások közül csak azok tartoznak az irat fogalomkörébe, melyek valamely közülethez /állami szervhez/ beérkeztek, vagy amelyek a közület működésé során esetleg kizárólag belső használatra - keletkeztek, összefoglalva már most a fentieket, megkísérelhetjük. az irat fogalmának a meghatározását. Ezek szerint iratnak nevezzük mindazokat a nem a megjelentetés szándékával készült Írási, festési, rajzolási termékeket /Írásművek, képes ábrázolások, térképek stb,/, melyek valamely közülethez beérkeztek vagy annak működése során keletkeztek, Nyilvánvaló ebből, hogy valamely közület által egy magánfélnek kiadott igazolás, anyakönyvi kivonat, engedélyokmány stb, iratnak tekintendő függetlenül attól, hogy az a fél vagy a közület birtokában van. De nem tekinthető iratnak a megjelentetés szándékával készült utcai hirdetmény annak ellenére, hogy a tanácsnál létrehozott fogalmazványa irat. Az állami és társadalmi szervek iratai, a magánszemélyek iratai Az állami és társadalmi szervek iratainak körét a fentiek ala*pján ugy lehetne ezek szerint megfogalmazni, hogy abba beletartoznak mindazok az iratok, képes ábrázolások és térképek, melyeket az állami és társadalmi szervek feladataik, az elébük kitűzött célok megvalósítása érdekében felhasználtak, függetlenül attól, hogy azokat maga az érdekelt állami vagy társa-