Békény István: Az irattáros munkája (jegyzet az állami levéltárak által tartandó irattárosképző tanfolyamok hallgatói számára) (Budapest, 1962)

I. Alapfogalmak

dalmi szerv, más szervek, vagy esetleg magánszemélyek hozták létre* Nem tartozóak mégsem az állami és társadalmi szervek iratainak körébe azok az iratok, amelyeket azzal a rendeltetéssel hoztak létre, hogy azok nem állami és társadalmi szervek, hanem magánszemélyek birtokába menjenek át véglegesen. Az állami és társadalmi szervek iratainak köre kiterjed tehát a magánszemélyek által létrehozott és az állami vagy társadalmi szerveknek átengedett, benyújtott, megküldött minden iratra, az állami és társadalmi szervek által saját vagy másik állami vagy társadalmi szerv használatára létrehozott minden iratra, de nem terjed ki ez akár a magánszemélyek, akár az állami vagy társadalmi szervek valamelyike által létrehozott azon iratokra, melyeknek az volt a rendeltetésük,hogy véglegesen magánszemélyek birtokába jussanak. " Az un. "félhivatalos" iratok Nagy általánosságban tehát kétféle iratot különböztethetünk meg: az állami és társadalmi szervek iratait és a magánszemélyek iratait. Tekintettel arra, hogy - mint fentebb láttuk - a két iratfajtának a köre érinti, sőt részben fedi egymást, meg kell kísérelnünk - legalább is egy igen lényeges ponton - szabatosabban megvonni az ezek közötti határvonalat. Nem egy állami szervnél súlyos zavarqk és mulasztások származnak abból, hogy a két fajta iratot nem határolják el egymástól elég szigorúan. A magánszemélyek, társadalmi vagy állami szervek által egyes állami szervek ügyintézőihez vagy vezetőihez cimezett un. "félhivatalos" levelekre,és beadványokra gondolunk itt elsősorban. Nyomatékosan le kell szögeznünk, hogy az államhatalmi,államigazgatási, népgazdasági és társadalmi szervek által közfeladatok ellátására megválasztott, kinevezett vagy szerződéssel alkalmazott magánszemélyek által ezen közfeladatuk el látása során létrehozott irataik az állami vagy társadalmi szervek iratai, de ilyen iratoknak tekintendők a közfeladatuk ellátására vonatkozó levélbeadványok is teljesen függetlenül attól*-hogy nevükre voltak-e cimézve vagy sem. Nyilvánvaló, hogy a tanácselnök, a miniszterhelyettes,az osztályvezető semmiképp sem tekinthető magánszemélynek,amikor nem egyszerű állampolgári jogait és kötelezettségeit, hanem