Éble Gábor: Az ecsedi százéves úrbéri per története 1776-1877 (Budapest, 1912)

a nagyecsedi mindkét rendű elöljáróknak — kívánságukra — az ő ügyükben érkezett helytartósági parancsokat eredetiben megmutatta, fölolvasta és követelésükre, melyek már számtalanszor elébük adattak, ismét emlékeztette, mindez siker nélkül maradt; mert «hitetlenségük érzelmében a hadnagy Szántó Sándor újra kinyilatkoztatta, hogy készebb meghalni, mint az uraság mérnökét határjukba beereszteni.» Mindezen előzmények elég okot adtak arra, hogy a vármegye a fölmérési munkálatok sikeres keresztülviteléhez katonai karhatalmat kérjen és kért is. NAGY-ECSED FÖLMÉRÉSE KATONAI KARHATALOMMAL. A város határának és a lakosok belső telkeinek fölmérésére és egyszersmind az uriszék tartására határnapul augusztus 9-dikét tűzték ki. Ugyanaz nap megérkezett Nagy-Váradról a karhatalom : a 37-ik magyar gyalogezred egyik százada (122 katonával). «Az ecsediek — írja Rába főügyész — kik eddig mindenünnen fegyvert és puskaport szerezve dühös ellenszegülésre készültek, a bevonuló katonaság látására nemcsak szaladva vonultak barlangjaikba, hanem azért esdekeltek tüstént, hogy mentessenek fel ez iszonyú tehertől; ők megadják magukat, és a munkálódó földmérőt nemcsak gátolni nem