Éble Gábor: Az ecsedi százéves úrbéri per története 1776-1877 (Budapest, 1912)

köztudomású, hogy a leginkább gróf Károlyi Antal költségén* lecsapolt ecsedi lápból, melyben Nagy­Ecsed fekszik, az ecsediek rétjei legalább is duplára gyarapodtak, de sőt az azelőtt mocsaras helyekből szántóföldeket alkottak s remélhető is, hogy a ré­tek is, a szántóföldek is napról-napra szaporít­hatok ; így tehát a 134 J l% holdnyi rét meghagyatott a lakosoknál a% 1776-diki királyi parancs értelmében a\ évente fizetendő 51 krajc^ár fejében, a többi, amit akár rétben, akár szántóban és kültelki kertben az úrbér behozatalának idejétől fogva alkottak és el­foglalva tartanak, a földesuraságnak ítéltetett és oly­képpen adatott rendelkezése alá, hogyha ezeket a lakosok élni akarják, kötelesek a fizetendő bér­összeg vagy egyéb szolgálatok teljesítése végett az urasággal egyezkedni. Ezentúl pedig ne merészked­jenek földesurasági engedély nélkül foglalásokat eszközölni. Ezt az úriszéki ítéletet a vármegyei törvényszék 1799 február 28-án egész terjedelmében jóváhagy­ván, annak megfelelően dolgoztatott ki egy úrbéri rendezési okirat. A pert magát a helytartótanácshoz küldöttek föl. A helytartótanács időközben 1799 szept. 25-én * A grófnak magának 32,000 rénes forintjába került az 1777—• 1784 években a lecsapolás. Azon kívül volt a vármegye és az érdekelt faluk hozzájárulása.

Next

/
Oldalképek
Tartalom