Magyar Nemzeti Levéltár – Az Archivum Regnitől az elektronikus levéltárig (Budapest, 2013)
4. A Magyar Nemzeti Levéltár - A Magyar Nemzeti Levéltár adatbázisai
A Magyar Nemzeti Levéltár adatbázisai 29 zására vonatkozó javaslatok, nemkülönben a három horvát-szlavón-dalmát kir. országos kormányi osztályfőnöknek, a hétszemélyes és báni tábla elnökeinek és a hor- vát-szlavón főispánok kinevezése. A két világháború közötti időszakban a minisztertanács elé kerülő előterjesztések köre a megváltozott politikai és gazdasági körülményeket tükrözte. A témakör rögzítése nélkül a minisztertanács elé terjesztettek minden olyan ügyet, amely az új határok között a társadalmi és gazdasági konszolidáció elérését, majd a revíziós törekvések érdekében a második világháborúban való „helytállást" szolgálta. Az adatbázis az 1867 és 1944 között készült és őrizetünkben lévő 3406 minisztertanácsi jegyzőkönyv napirendi pontjainak - válogatás nélküli - teljes jegyzékét közli a Tanácsköztársaság időszakában keletkezett jegyzőkönyvek kivételével. A jegyzőkönyvek őrzési helye: MNL Országos Levéltár Polgári Kori Kormányszervek Osztálya (K szekció) Miniszterelnökségi Levéltár minisztertanács jegyzőkönyvek sorozata (K 27). Az adatbázis a korábbi évtizedekben a Polgári Kori Kormányszervek Osztályán a jegyzőkönyvek tartalomjegyzékéről készített cédulakatalógusra épül. ( http://mnl.gov.hu/adatbazisokonline ) Minisztertanácsi jegyzőkönyvek, 1944-1967 Az adatbázis az 1944 és 1967 közötti ülések napirendjeit tartalmazza. A minisztertanács működésének alapelve, hogy a miniszterek - az általuk fontosnak tartott ügyekben, vagy azokban az ügyekben, amelyeket a jogszabályok egyértelműen a minisztertanács hatáskörébe utalnak - a kormány ülésén előterjesztést tesznek, s ezekről a testület határozatot hoz. Az előterjesztések és a határozatok lényegét, illetve esetenként az elhangzott hozzászólásokat a jegyzőkönyv rögzíti. A jegyzőkönyv mellett - bár nem hiánytalanul - szokás szerint lerakták az előterjesztéseket és esetenként a tárcák hozzászólásait is. (A segédlet segítségével tehát azt is meg lehet állapítani, hogy egy-egy államigazgatási feladat intézése, vagy valamely konkrét eseménnyel vagy kérdéssel való foglalkozás mely tárca feladatkörébe tartozott, s ez által a napirendi pontok jegyzéke kiindulópontja lehet az egyes minisztériumok iratanyagában való további kutatásnak is.) A minisztertanács üléseinek - 1945 első néhány hónapját leszámítva - többé-kevésbé szabályosan ismétlődő tárgyalási rendje volt. Egy-egy miniszter többnyire egy blokkban terjesztette elő az általa képviselt ügyeket. A miniszterelnök megnyitó szavai és esetleges fontos bejelentése után a Miniszterelnökség politikai államtitkára tette meg előterjesztéseit a miniszterelnök nevében, majd következett a belügyminiszter, a külügyminiszter, a pénzügy- miniszter stb. Ez utóbbiak sorrendje azonban nem volt kötött, gyakran változott. Magától értetődőnek tűnt, hogy a több ezer napirendi pont tengerében való tájékozódást - a mutatók mellett - az is megkönnyíti, ha az előterjesztő minisztert is rögzítjük. A napirendi pontokat kezdetben nem látták el sorszámmal, ilyen esetben ezt pótoltuk és az ily módon szerkesztett sorszámot [szögletes zárójel]-be tettük. 1945 első felében előfordult, hogy egy-egy napirendi pont tárgyalását megszakították, majd az ülés során ugyanarra a témára újra visszatértek. Ilyen esetben a folytatást nem vettük fel új napirendi pontként. 1945 végétől az ülés előkészítése során, a Miniszterelnökségen az előterjesztéseket főhatóságonként csoportosították, s az ülés során - mint fentebb utaltunk rá - általában ebben a sorrendben tárgyalták, majd a jegyzőkönyvben egytől növekvő sorszámmal látták el. Előfordult azonban, hogy egyes bejelentéseket nem tekintettek önálló napirendi pontnak, s így nem adtak neki sorszámot, vagy a sorszámozást a jegyzőkönyv szerkesztése, illetve leírása során elvétették. Ilyen esetben az eredeti sorszám megtartása mellett a napirendi pontokat folyamatosan növekvő szerkesztett sorszámmal láttuk el, s ezeket szintén [szögletes zárójel]-be tettük.
