Magyar Nemzeti Levéltár – Az Archivum Regnitől az elektronikus levéltárig (Budapest, 2013)
4. A Magyar Nemzeti Levéltár - A Magyar Nemzeti Levéltár adatbázisai
A Magyar Nemzeti Levéltár adatbázisai 27 honvédelem, a nyolcadik miniszter pedig az uralkodó mellett tartózkodva az ún. király személye körüli teendőket látta el. Az 1868. évi XXX. te. értelmében kilencedikként egy tárca nélküli minisztert is kineveztek, aki a horvát-szlavón-dalmát ügyeket intézte. A Horthy-korszakban működő kormányok miniszteri tárcái az önálló államiság kívánalmai szerint változtak meg. Létrejött az önálló magyar Külügyminisztérium, lényegesen módosult a Honvédelmi Minisztérium, valamint a Belügyminisztérium feladatköre. A tárcák közül megszűnt a király személye körüli miniszteré, a gazdasági területen pedig új minisztériumok alakultak. A minisztertanács tevékenységét az 1848. évi III. te. alapján végezte. E törvény szerint minden tárcához tartoztak olyan ügyek, amelyekben a miniszter önállóan nem dönthetett, elintézésükhöz a minisztertanács testületi határozatára volt szükség. A minisztertanács hatáskörét a fenti törvény nem rögzítette, sőt 1867-ben is csak a miniszterek által előzetes királyi jóváhagyásra felterjesztendő ügyeket felsoroló szabályzat készült el. A minisztertanács napi munkáját 1897-ig a szokásjog, illetve az egyes törvények előírásai határozták meg. Az 1897-ben életbelépő szabályzat az 1867 után kialakult gyakorlatot figyelembe véve a minisztertanács elé kerülő napirendi pontok témáit az alábbiak szerint határozta meg: 1. A bírói és közigazgatási hatóságok között felmerült illetékességi összeütközések az 1869. évi IV. te. 25. §-a értelmében. 2. Az Állami Számvevőszék elnöke és egyes miniszterek közt felmerülő nézeteltérések iránti határozathozatal (1870. évi XV1II. te. 16. §.) 3. Terület átcsatolások az 1890. évi XXIX. te. 2. §-a értelmében. 4. Érsekeknek, püspököknek, országzászlósoknak, a főrendiház elnökének és alelnöké- nek kinevezése, továbbá nemesség - és a tényleges állományú és helyi alkalmazású honvéd-, továbbá a tényleges állományú csendőregyének kivételével - cím- és rendek adományozására vonatkozó javaslatok. 5. Örökös és élethossziglani főrendiházi tagok kinevezésére vonatkozó javaslatok (1885. évi VII. te. 2. és 5. §-ai). 6. Az állami tisztviselők kinevezése a VI. fizetési osztálytól bezárólag felfelé egyáltalában; azonkívül mindazoknak kinevezése, kiknek kinevezése valamely törvény vagy szervezési szabályrendelet értelmében ő felségének vagy a minisztertanácsnak tartatott fenn, kivéve az egyetemi, műegyetemi tanárokat, akadémiai igazgatókat, tankerületi főigazgatókat és középiskolai igazgatókat, kiknek kinevezését az illetékes szak- miniszter saját hatáskörében hozza ő felségénél javaslatba. 7. Tisztviselők, altisztek és szolgák számára pénzjutalmazásoknak és segélyeknek végérvényes engedélyezése, ha a tisztviselőknek engedélyezendő jutalom vagy segély 1000 forintot, az altisztek vagy szolgáknak engedélyezendő összeg pedig a 900 forintot meghaladja. 8. A tisztviselői kötelékhez nem tartozó egyének számára 1000 forintot meghaladó jutalmaknak végérvényes engedélyezése. 9. A törvényszerűnél nagyobb összegű ellátás vagy tekintetet érdemlő körülményeknél fogva kegyelmi nevelési járulékok vagy kegydíjak engedélyezését célzó javaslatok s általában azok a nyugalmi intézkedések, amelyek törvény vagy érvényben lévő minisztertanácsi határozatok alapján a pénzügyminiszter előzetes meghallgatása mellett csakis a minisztertanács határozatával foganatosíthatók. 10. Alapítványi helyek és ösztöndíjak alapítására vonatkozó javaslatok, ha azok az állam- kincstár vagy közalapok terhére történnek. 11. Az állam tulajdonát képező ingatlanok bérlete és eladása iránt kötendő jogügyletek, egyezkedések, kártalanítások, törlések s kártérítés alóli felmentések végleges jóváhagyása, ha
