Magyar Nemzeti Levéltár – Az Archivum Regnitől az elektronikus levéltárig (Budapest, 2013)

4. A Magyar Nemzeti Levéltár - A Magyar Nemzeti Levéltár adatbázisai

28

4. A MAGYAR NEMZETI LEVÉLTÁR

aj a bérlet iránt kötendő jogügyleteknél az évi bérösszeg 20 000 forintot meghalad és a bérlet tartama 10 évnél tovább terjed; rövidebb tartamú bérleteknél, ha az évi bérösszeg 50 000 forintot meghalad;

b. / az eladás iránt kötendő jogügyleteknél a vételár 20 000 forintot meghalad;

c. / kétes esetekre vonatkozó egyezkedéseknél az elengedendő összeg 10 000 forint.

d. / kártalanítás esetén teljesítendő fizetéseknél a fizetendő összeg 10 000 forint;

ej leíratásoknál s kártérítések elengedésén a kérdésben levő összeg 10 000 forintot meghalad.

12. Az állami költségvetésben beruházásokra, közgazdasági, ipari, vasúti és hajózási vállalatok vagy más intézmények létesítésére vagy segélyezésére felvett összegek felhasználására vonatkozó intézkedések jóváhagyása, amennyiben a tervezett intézkedés vagy az arra fordítandó összeg nagyságánál, vagy a teendő intézkedés országos, politikai vagy közgazdasági fontosságánál, vagy az abból származó kötelezettségeknek számosabb évekre kiható tartamánál fogva az egész kormányt érintő jelentőséggel bír.

13. Az állami költségvetési törvénytől eltérő minden kiadás foganatosításának jóváhagyása.

14. Oly, az egész kormány helyzetét vagy programját érintő nagyobb fontosságú miniszteri kijelentéseknek előzetes jóváhagyása, melyek által az illető miniszterre vagy az egész kormányra habár csak erkölcsi kötelezettség származhat.

15. A rendes adminisztráció keretén túlmenő és több évre szóló terhes szerződésekhez való hozzájárulás.

16. A jóváhagyott állami költségvetés keretén túleső hitelszükségletek.

17. Az állami számvevőszéknek az országgyűlés elé terjesztendő jelentései a törvényhozás által engedélyezett hitellel szemben a számadási év folyamán netán előforduló túlkiadásokról, előirányzat nélküli kiadásokról és hitelátruházásokról.

18. Törvényjavaslatok, fontosabb országgyűlési előterjesztések s a kormány politikai helyzetére kiható fontosabb rendeletek jóváhagyása, valamint felhatalmazás nemzetközi egyezmények létesítésének kezdeményezésére.

19. Eddig nem létezett és törvényhozásilag vagy költségvetésileg még nem engedélyezett polgári hivatalok vagy hivatali állások rendszeresítése, a rendszeresítésre vonatkozó stallumok (Utasítások stb.), továbbá létező hivatalok megszüntetése.

20. Kinevezések, méltóságok, rendjelek és címek adományozása után járó díjak elengedése.

21. Államtisztviselők kinevezésénél a rendesnél magasabb fizetési fokozatba való sorolás (1893. évi IV. te. 5. §.)

22. Állami sorjátékok rendezésének s jövedelmeik hovafordításának jóváhagyása.

23. Hitbizományok alakítása, megerősítése vagy változtatása.

24. Vasutak és hajózási csatornák engedélyezése, kivéve a helyi érdekű vasutaknál a kisebb jelentőségű közúti (városi, községi stb.) és bányavasutakat, siklókat stb.; még akkor is, ha gőzerőre rendezkednek be; végre egyáltalában azon vasutakat és vágányokat, amelyek a közforgalomnak nem szolgálnak.

25. A postán szállítás jogának megvonása.

26. „Bármely ügy, mely vagy általános, vagy a fennforgó körülmények között nyert fontosságánál fogva az egész kormány politikai helyzetét érintheti."

27. A horvát-szlavón országok autonóm jogköréhez tartozó ügyekre vonatkozó azon fel- terjesztések, amelyek az 1868. évi XXX. te. által megállapított állami közösség vagy érdekek közössége szempontjából különösebb fontosságúak, nevezetesen a horvát-szlavón országgyűlés egybehívására, berekesztésére vagy feloszlatására; törvényjavaslatok előterjesztésére és szentesítésére vonatkozó felterjesztések; továbbá az érsekek és püspökök kinevezésére, valamint a nemesség-, cím- és rendek adományo-