Magyar Nemzeti Levéltár – Az Archivum Regnitől az elektronikus levéltárig (Budapest, 2013)

4. A Magyar Nemzeti Levéltár - A Magyar Nemzeti Levéltár adatbázisai

A Magyar Nemzeti Levéltár adatbázisai 25 Az 1715. évi összeírás hiányosságai arra késztették a hatóságokat, hogy 1720-ban megismételjék azt, és ez lett az oszmán ura­lom alól teljesen felszabadult ország első, minden vármegyére kiterjedő összeírása. 1720-ban csak a külsőségekkel rendelkező jobbágyokat, zselléreket és lakásokat kellett összeírni. A szegényebb réteg, az, amelynek csak háza volt vagy az sem, így kimaradt az összeírásból és az adózásból, hacsak a foglal­kozásuk vagy más címen nem kellett felven­ni őket. A nemesség ezúttal is kimaradt, fel kellett azonban venni minden nem nemest, akit a földesúr minden pénzbeli vagy mun­kában végzendő szolgálat alól felmentett, to­vábbá az ellenszolgáltatásért a földesúr job­bágytelkén gazdálkodó nemeseket. Rajtuk kívül nem írták össze a papságot és a tanító­ságot, de bekerült az összeírásba a jobbágy­földet művelő vagy bérlő, továbbá a kereske­delmet űző zsidóság is. A városokban azokat a lakosokat is fel kellett venni, akiknek ipar­ból és kereskedelemből élve bizonyos jövede­lemi'! k volt. Miután az 1718-ban megkötött pozsare- váci béke teljesen felszabadította a török ura­lom alól az ország területét, az 1720-as össze­írás már az egész ország területét érintette, beleértve a katonai uralom alatt álló területe­ket is. Nem terjedt ki azonban az Erdélyi Fejedelemségre és nincsen nyoma annak, hogy Hor- vát- és Szlavónországot a hozzátartozó részekkel és a határvidékkel együtt összeírták volna. A Határőrvidék községeinek csak polgári lakosságát írták össze. Mivel ezek a települések vármegyei fennhatóság alá tartoztak, itt is írták össze. Ez az oka annak, hogy egyes községek a megye és a Határőrvidék összeírásában is szerepelnek. Ugyancsak kétszer szerepelnek a két megye határán fekvő helységek, mint pl. Eger városa. Az összeírás fogyatékosságát az összeírok különböző egyéniségén kívül az is okozta, hogy hiányoztak a legfontosabb segédeszközök, így sok megye nem is tudta pontosan elkészíteni községeinek jegyzékét. Hiányoztak a részletes kimutatások a nemességről is, és az adatok felvétele sokszor nem a helyszíni szemle alapján készült. Nem voltak egységesek a jogi fo­galmak sem, és minthogy az összeírok egészen más vidékről származtak, nem ismerhették a helyi viszonyokat és gyakran nem a nép nyelvét sem ismerve, a válaszokat sokszor saját szemléletük alapján értékelték. Gyakran még a községek nevét is torzítva írták, és a töröktől visszafoglalt területen, a magyartól teljesen elütő gazdasági rendszer következtében, nem értették meg a gazdasági fogalmakat. Ritkán bár, de mégis előfordult, hogy egyes összeírok nem végeztek lelkiismeretes munkát, elfogadták a lakosok hamis vallomásait, aminek követ­keztében sokan kivonták magukat az összeírás alól. Az adatbázis az összeírt személyek (adózók) és helységek nevét, és a település legfonto­sabb gazdasági adatait (observatio) tartalmazza. A korabeli helységnevek mellett feltüntet­tük az illető település Lipszky Repertorium (1808) szerinti névalakját is, valamint az 1913-as Az 2720. évi országos összeírás. Abaúj vármegye MNL OL N 79,1- téka

Next

/
Oldalképek
Tartalom