Magyar Nemzeti Levéltár – Az Archivum Regnitől az elektronikus levéltárig (Budapest, 2013)
4. A Magyar Nemzeti Levéltár - A Magyar Nemzeti Levéltár adatbázisai
A Magyar Nemzeti Levéltár adatbázisai 25 Az 1715. évi összeírás hiányosságai arra késztették a hatóságokat, hogy 1720-ban megismételjék azt, és ez lett az oszmán uralom alól teljesen felszabadult ország első, minden vármegyére kiterjedő összeírása. 1720-ban csak a külsőségekkel rendelkező jobbágyokat, zselléreket és lakásokat kellett összeírni. A szegényebb réteg, az, amelynek csak háza volt vagy az sem, így kimaradt az összeírásból és az adózásból, hacsak a foglalkozásuk vagy más címen nem kellett felvenni őket. A nemesség ezúttal is kimaradt, fel kellett azonban venni minden nem nemest, akit a földesúr minden pénzbeli vagy munkában végzendő szolgálat alól felmentett, továbbá az ellenszolgáltatásért a földesúr jobbágytelkén gazdálkodó nemeseket. Rajtuk kívül nem írták össze a papságot és a tanítóságot, de bekerült az összeírásba a jobbágyföldet művelő vagy bérlő, továbbá a kereskedelmet űző zsidóság is. A városokban azokat a lakosokat is fel kellett venni, akiknek iparból és kereskedelemből élve bizonyos jövedelemi'! k volt. Miután az 1718-ban megkötött pozsare- váci béke teljesen felszabadította a török uralom alól az ország területét, az 1720-as összeírás már az egész ország területét érintette, beleértve a katonai uralom alatt álló területeket is. Nem terjedt ki azonban az Erdélyi Fejedelemségre és nincsen nyoma annak, hogy Hor- vát- és Szlavónországot a hozzátartozó részekkel és a határvidékkel együtt összeírták volna. A Határőrvidék községeinek csak polgári lakosságát írták össze. Mivel ezek a települések vármegyei fennhatóság alá tartoztak, itt is írták össze. Ez az oka annak, hogy egyes községek a megye és a Határőrvidék összeírásában is szerepelnek. Ugyancsak kétszer szerepelnek a két megye határán fekvő helységek, mint pl. Eger városa. Az összeírás fogyatékosságát az összeírok különböző egyéniségén kívül az is okozta, hogy hiányoztak a legfontosabb segédeszközök, így sok megye nem is tudta pontosan elkészíteni községeinek jegyzékét. Hiányoztak a részletes kimutatások a nemességről is, és az adatok felvétele sokszor nem a helyszíni szemle alapján készült. Nem voltak egységesek a jogi fogalmak sem, és minthogy az összeírok egészen más vidékről származtak, nem ismerhették a helyi viszonyokat és gyakran nem a nép nyelvét sem ismerve, a válaszokat sokszor saját szemléletük alapján értékelték. Gyakran még a községek nevét is torzítva írták, és a töröktől visszafoglalt területen, a magyartól teljesen elütő gazdasági rendszer következtében, nem értették meg a gazdasági fogalmakat. Ritkán bár, de mégis előfordult, hogy egyes összeírok nem végeztek lelkiismeretes munkát, elfogadták a lakosok hamis vallomásait, aminek következtében sokan kivonták magukat az összeírás alól. Az adatbázis az összeírt személyek (adózók) és helységek nevét, és a település legfontosabb gazdasági adatait (observatio) tartalmazza. A korabeli helységnevek mellett feltüntettük az illető település Lipszky Repertorium (1808) szerinti névalakját is, valamint az 1913-as Az 2720. évi országos összeírás. Abaúj vármegye MNL OL N 79,1- téka
