Magyar Nemzeti Levéltár – Az Archivum Regnitől az elektronikus levéltárig (Budapest, 2013)
4. A Magyar Nemzeti Levéltár - A Magyar Nemzeti Levéltár adatbázisai
22 4. A MAGYAR NEMZETI LEVÉLTÁR A feltárt források sokszínűségéből következően viszonylag kevés az olyan cédula, amelyen minden itt felsorolt adat szerepel, de a legfontosabb adatok - az adomány kiadójának neve, a kiadás helye, ideje, a kihirdetés helye és a levéltári jelzet - ritkán hiányoznak az adományo- sok neve mellől. Ugyancsak nem lehet egyes uralkodók adományaira, az adomány fajtájára vagy az adományozott birtokok nevére vonatkozóan kutatni. Az adatbázis az Illésy-féle cédulák adatain kívül az Országos Levéltár kormányhatósági irategyütteseiben őrzött céhprivilégiumok adatait is tartalmazza. Ez a feldolgozás a „Céhkataszter" néven ismert kiadvány levéltári adatainak pontosítása céljából készült. ( http://mol . arcanum.hu) Az 1715. évi országos összeírás Az Országos Levéltár gyűjteményének egyik legértékesebb történeti forrásai az összeírások. Az országos összeírások személynévanyaga nemcsak a családtörténet iránt érdeklődőknek jelentenek kimeríthetetlen kincsestárat, de a gazdaság- és társadalomtörténet kutatói számára is nélkülözhetetlenek. Az Országos Levéltár N 78 törzsszámú anyagáról készült teljes körű darabszintű, digitalizált képekkel ellátott adatbázis 196 908 rekordot tartalmaz. A Rákóczi szabadságharc leverésével a szatmári békét követően az ország átszervezését megindító országgyűlések sorát a már korábban összehívott, de különböző akadályok miatt többször megszakadt és 1712-ben újra összehívott országgyűlés nyitja meg. Ezen az országgyűlésen Az 1715. évi országos összeírás, Heves és Külső-Szolnok vármegye. MNL OL N78, 5. téka
