Magyar Nemzeti Levéltár – Az Archivum Regnitől az elektronikus levéltárig (Budapest, 2013)

3. Az Archivum Regni és az Országos Levéltár - Erős állam, modern közigazgatás, szervezett levéltár - A levéltárak szerepének átalakulása

A levéltárak szerepének átalakulása 11 a régen múlt évszázadoknak gyor­san tovatűnt dicsőségét hirdető kopott írások milliói, amelyek most széjjelszórva, nagy részben rende­zetlenül hevernek a fából készült, sárgára festett polczokon. Hatal­mas palota épül a budai várban levő bécsi kapu mellett, ez lesz új otthona az Országos Levéltárnak, és ebben a palotában a szakértő ke­zek rövidesen rendbe tudják majd szedni és osztályozni is képesek lesznek a vaskos fasciculusok száz­ezreit.” A Bécsi kapu téri bosnyák laktanya telkére Pecz Samu műegyetemi tanár neoromán stílusú épületet tervezett, amely akkor az ország egyet­len, eredetileg is levéltári célokra szánt épülete volt. A munkaszobákat és a reprezentációs helyiségeket az E-alakú épület középső, Bécsi kapu térre néző részén helyezte el, az iratraktárak pedig az oldalsó szárnyak­ban kaptak helyet. A várfal felőli oldalra egy, a köz­ponti fűtés kéményét rejtő torony került. A történelmi kötődést, magának az épületnek a historizáló stílusán túl Róth Miksa vármegyék, városok és nemesi családok címereit ábrázoló ólomüveg ablakai és Dudits Andor (1866-1944) történelmi tárgyú szekkói erősítették. Ér­dekesség, hogy az előcsarnok falfestményein a festő Khuen-Héderváry Károly miniszterelnököt és Klebels- berg Kunó kultuszminisztert örökítette meg lovagi öl­tözékben, míg önmagát és Pecz Samu tervezőt a szem­közti falon szerzetesi ruhában ábrázolta. A Magyar Országos Levéltár Bécsi kapu téri épü­letének történelmi levegőt árasztó hangulata, nem csupán a magyar múltat idézi fel, hanem az épület építésének időszakát is, azt a traumát, amit az ország kétharmadának elvesztése okozott. Az épület egyes szintjeinek szekkói kronologikus rendet követnek. Az első emeleten a pannonhalmi apátság megalapításától Bethlen Gábor koráig láthatjuk a magyar történelem egyes - Klebelsberg szempontjából meghatározó - pil­lanatait. Érdekes módon Hunyadi Mátyásról két fest­mény is készült, ami azt jelzi, hogy Klebelsberg törté­nelemfelfogásában különleges szerepet játszott. A második emeleti szekkók a 17-18. század politikai és a kulturális élet jelentős személyiségeit ábrázolják, míg a harmadik emeleten a nemzet történelmében jelentős szerepet játszó 19. századi alkotásokat láthatjuk. A vallás- és közoktatásügyi miniszter, Klebelsberg Kuno szívügyének tekintette a készülő festményeket, amelyek tematikai tervét is részben ő készítette, s szinte naponta megtekintet­AZ ORSZÁGOS LEVÉLTÁR Od EEOLEfENEK VÁZLATTERVE. LÓttOHLOtZAI-

Next

/
Oldalképek
Tartalom