Kovacsics József: A történeti statisztika forrásai (Budapest, 1957)
Történeti statisztikai táblázatok
Hont m. A csökkenést 1787—1820 közt az okozta, hogy a kishonti kerületet Gömör megyéhez csatolták át. Az 1825. évi együttes adat feltehetően téves. A Bach-korszak alatt 1 községet Barstól Honthoz, 2 községet Honttói Nógrádhoz csatoltak. Jászkun kerület. A Bach-korszak alatt a kerülethez csatoltak 1 községet Hevesből, 2 pusztát Pest megyéből, viszont Szolnok megyéhez csatoltak át 2 községet. Mosón m. A Bach-korszak alatt Pozsony megyének a Dunától délre eső községeit (7) Mosonhoz csatolták át; 1869-ben ismét Pozsony megyéhez tartoztak. Nógrád m. A Bach-korszak alatt 6 község Gömörtől, 2 község Honttói Nógrádhoz csatoltatott át. Nyitra m. A Bach-korszak alatt Alsó-Nyitrához tartozott a megye Nyitra völgyi része, hozzáadva Trencsénből a báni s Barsból az oszlányi járást s 3 összeépült községet. Felső-Nyitrához (székhelye a Pozsony megyei Nagyszombat) Nyitra megye többi része Vágsellye, Farkasd és Negyed, Pozsony megyéhez csatolt községek kivételével s Pozsony megyéből a nagyszombati járás és Nagyszombat város csatoltatott. Pest-Solt m. Kecskemét 1827-ben még mezőváros volt. A Bach-korszak alatt a megye kettévált. Pest-Pilishez tartoztak a gödöllői, nagykátai, monori, ócsai, budakörnyéki, ráckevei és váci járások. Pest-Solthoz á ceglédi, dunavecsei, kalocsai, kecskeméti, kiskőrösi és nagykőrösi járások. Buda és Pest a megyéből kiemelt városok voltak. Két községet s 4 pusztát a Jászkun kerülethez csatoltak. 1869-ben az 1851 előtti beosztás lett újra érvényes. Szolnok m. Heves megyéből vált ki a Bach-korszakban, Szolnok környékéből és Heves-külsőSzolnok megye tiszántúli részeiből (a Békéshez csatolt Dévaványa és 2 puszta nélkül) s Pest megye 2 községéből s 2 pusztájából alakult. 1861-ben megszűnt. Pozsony m. Az 1846 és 1851 közti fogyás oka az, hogy a nagyszombati járást és a várost FelsőNyitra megyéhez, 7 dunántúli községét Mosón megyéhez csatolták át, viszont 3 község Nyitrától Pozsony megyéhez csatoltatott. Sáros m. A Bach-korszakban 2 összeépült község Zemplén megyébe, 6 összeépült község Zemplénből, 1 község Abaújból, 1 község Szepesből Sáros megyébe csatoltatott át. Somogy m. A Bach-korszakban 2 község Baranyához csatoltatott. Sopron m. A Bach-korszakban Vas megyétől 2 község Sopron megyéhez csatoltatott. Szabolcs m. 1850-ben hozzácsatolták Bihar megye egyes községeit és a hajdú városokat; 1854-ben ezeket visszacsatolták Észak-Bihar megyéhez. Elcsatoltak 3 községet Bereg megyéhez, viszont hozzácsatoltak 2 községet Ung megyétől. Szatmár m. Az 1827: XXXrV. tc. több községet és pusztát Szabolcs és Szatmár között, 1—1 községet Szatmár és Bereg közt kicserélt. A Bach-korszak alatt Vásárosnamény Bereg tői, 1 község Bihartól Szatmár megyéhez csatoltatott át. Szepes m. A Bach-korszakban 2 község Gömörtől Szepeshez, 1 község Szepestől Sároshoz csatoltatott. A 16 szepesi várost is Szepeshez csatolták. Tolna m. A Bach-korszak alatt 3 község Baranyától, 1 község Fejértől Tolna megyéhez csatoltatott. Trencsén m. Az 1846 és 1851 közti fogyásnak oka az, hogy a báni járás Alsó-Nyitra megyéhez csatoltatott. Türóc m. 1854—1860 közt Árvával volt egyesítve; a székhelye Túrócszentmárton volt. Ung m. A Bach-korszakban 2 községét Szabolcshoz csatolták.
