Kovacsics József: A történeti statisztika forrásai (Budapest, 1957)
Történeti statisztikai táblázatok
Vas m. Az 1820-as adat valószínűleg téves. A Bach-korszakban 2 község Sopron megyéhez csatoltatott. Veszprém m. 1850-ben Zalából 12, 1854-ben 6 községet Zala megyétől Veszprém megyéhez csatoltak át. Zala m. A Bach-korszak alatt a Muraköz 2 járása és Légrád község Horvátországhoz csatoltatott. Zemplén m. A Bach-korszak alatt Sárostól 2 összeépült község Zemplénhez, 6 összeépült község Zempléntől Sároshoz, 8 község Abaújtól Zemplénhez csatoltatott. 1850—54 közt Szabolcsnak a Bodrogközben levő községei is Zemplénhez tartoztak. Zólyom m. Az 1802: II. tc. 2 községet Honthoz, 1 községet Honttói Zólyom megyéhez csatolt. Várasd m. Az 1846—1851 közti gyarapodás, az 1869. évi fogyás oka az, hogy a Muraköz 1850— 1860 közt Zala megyétől Várasd megyéhez csatoltatott. * A felsorolt területi észrevételeken kívül lásd még e tárgyban Edelényi-Szabó Dénes dr.: Magyarország közjogi alkatrészeinek és törvényhatóságainak területváltozásai c. tanulmányát (Magyar Statisztikai Szemle VI. évf. 1928. 6. szám. 648—714.1.), amely e tárggyal foglalkozó további bibliográfiát is közöl. 9. tábla. Terület, népesség Magyarország mai területén 1840-ben* Sorszám Megye 1 Terület 2 km 2 Jelenlevő népesség Népsűrűség 1 km»-re 1840-ben 1. 1 679 89267 53,2 2. 1913 63 145 33,0 3. 3 930 183 167 46,6 4. Békés 3 808 145 827 38,3 5. Bihar 2 771 101 983 36,8 6. 3 644 168 334 46,2 7. 1 876 58481 31,2 8. 1 885 65 195 34,6 9. 3 869 140 115 36,2 10. 2 270 95173 45,9 11. 2 585 100 731 39,0 12. 3 864 185 665 48,0 13. 5 429 205 785 37,9 14. 1 982 101 021 51,0 15. 2 822 127 165 45,1 16. Pest-Pilis-Solt-Kiskun 11 621 407 027 35,0 17. 6 653 204 286 30,7 18. 1 810 90 841 50,2 19. 4 450 169 127 38,0 20. 2 147 79 945 37,2 21. 3 601 178 415 49,5 22. Vas 3 269 121 156 37,1 23. 4 264 202 930 47,6 24. 4 567 195 719 42,9 25. 1 766 86 942 49,2 88 475 3 567 442 40,3 *Az adatok Magyarország jelenlegi területére vonatkoznak (tehát a pozsonyi hídfő 3 községe nélkül).
