Kovacsics József: A történeti statisztika forrásai (Budapest, 1957)

Történeti statisztikai táblázatok

Bars m. Körmöcbánya lakosai számának nagy ingadozását az okozza, hogy a sz. kir. város voltföldesúri falvait (7, lakosaik száma 1900-ban 5043), hol a városhoz számították, hol pedig a megye falvai közé. 1854-ben az oszlányi járást egy község kivételével, továbbá 3 összeépült községet AlsóNyitra megyéhez, egy községet Hont megyéhez csatoltak át. Békés m. 1854-ben az eleki járás községeit Arad megyétől, Dévaványát és 3 pusztát Szolnok megyétől Békés megyéhez csatolták át. Csongrád m. 1787-ben Csongrád megyéhez volt csatolva Csanád és Békés megye. Csongrád 1782. és 1804. évi adatai csak a megyére (Békés és Csanád nélkül) vonatkoznak. Bereg-Ugocsa m. 1836: XXIX. tc. Tarpát Szatmártól Bereghez, Nagydobost Beregtől Szatmárhoz csatolta. 1854-ben 3 község Szabolcstól, 1 község Ungtól Bereg-Ugocsához, 1 község Beregtől Szatmárhoz csatoltatott át. II. József és a Bach-korszak alatt a két megye egyesítve volt. Bihar m. Az 1827: XXXIV. tc. Nyíracsád községet Bihartól Szabolcs megyéhez csatolta. Északés Dél-Bihar területe 1851 és 1857 között jelentékenyen megváltozott. 1854-ben a hajdú városokat és Szabolcsból számos községet Észak-Bihar megyéhez csatoltak át. 1857 és 1869 között visszaállították Bihar és Szabolcs 1851 előtti határait. Borsod m. 1807-ben és 1812-ben 5 község s Eger város egy része Hevestől Borsodhoz csatoltatott. A Bach-korszak alatt 3 község Heveshez, 2 község Gömörhöz csatoltatott. Esztergom m. Az 1846 és 1851 közti gyarapodás oka az, hogy a Bach-korszakban nem a történelmi Esztergom megyét, hanem annak csak esztergomi járását és Komárom megye tatai és komáromi járását foglalta magában (a két megyének Duna jobbparti részét). Komárom m. Az 1869. évi népszámlálás adatával (63 158) szemben az 1910. évi népszámlálás 42. kötet 783. lapja 67 024 főt közöl. 1876-ban a megyéhez csatolt Lábadan és Piszke lakossága 1728 fő. Az 1846 és 1851 közti nagy fogyás oka az, hogy a Bach-korszakban Komárom és Esztergom megyék Duna balparti részét foglalta magában. Egy község Honthoz, a Győr megyei ún. Csilizköz községei (7) viszont Komárom megyéhez csatoltattak. Fejér m. Az 1846—1851 közti csökkenést 1 községnek s 2 pusztának átcsatolása Tolna megyéhez részben magyarázza. Gömör és Kishont m. Az 1802: IX. tc. a kishonti területet Hont megyétől Gömör megyéhez csatolta s ettől fogva lett neve Gömör és Kishont megye. Az 1846 és 1851 közti fogyás oka az, hogy a Bach-korszakban a megyétől 6 község Nógrádhoz, 1 község Heveshez, 2 község Szepeshez, viszont 1 község Nógrádtól, 5 község Tornától Gömör megyéhez csatoltatott át. Mindé változásokat 1861-ben hatálytalanították. Győr m. II. József alatt Mosonnal egyesítve. Az 1846—1851 közti fogyás oka részben az, hogy Csilizköz 7 községe Komárom megyéhez csatoltatott át. Heves és Külső-Szolnok m. Az 1846—1851 közti fogyás oka az, hogy a Bach-korszak alatt a régi, 1569-ben Hevessel egyesített Külső Szolnok megye Szolnok megye név alatt különvált, 2 község és 1 puszta a Jászkun kerülethez csatoltatott át. Viszont Heves megyéhez csatoltak Nógrádtól 3 községet és 2 pusztát, Gömörtől 1, Borsodtól 3 Eger melletti községet. 1869-ben a két megye ismét egyesítve volt. Hajdú városok. 1857-ben nem volt Hajdú kerület, Észak-Biharhoz volt csatolva.