Kovacsics József: A történeti statisztika forrásai (Budapest, 1957)
Történeti statisztikai táblázatok
Hongroise de Statistique 1938. (XVI.) évf. 161. 1.) ennél valamivel többre és ennek folytán a Magyarbirodalom 1787. évi teljes lélekszámát is valamivel magasabbra, kb. 9 550 OQO-re becsülte. Az 1840. évi lélekszám Fényes Elek: Magyarország statisztikája (Pest, 1842., főleg 34. és 53. 1.) c. művében közölt, főképp az 1838—1841. évi összeírásokon alapuló adat (pontosabban: 12 990 058). Fényes „Magyarország leírása" c. művében (I. rész, Pest, 1847., 19. 1.) 1846-ra vonatkozóan — kissé magasnak látszó — 14,1 milliós lélekszámot közölt. Az Osztrák Statisztikai Hivatal 184l-re a lélekszámot 13 797 735 főre becsülte (Tafeln zur Statistik der österreichischen Monarcbie für das Jahr 1841. Tafel 2). Az 1850. és 1857. években a polgári népességre vonatkozó osztrák népszámlálási (évvégi) adat. Az 1869. évi adat december 3l-re vonatkozó magyar népszámlálás eredménye. A polgári és katonai népesség együttes száma. * Magyarország 1910. évi területe (Erdéllyel együtt) 282 870 km 2 , Horvát-Szlavonországé 42 541 km 2 , együtt 325 411 km 2 . Az ország határai a legutolsó századok alatt, az első világháború végéig — a török hódoltság korától és az illir királyság fennállásának idejétől eltekintve —-1 általában alig változtak (1. idevonatkozóan Acsády Ignác szöveges bevezetését a „Magyarország népessége a Pragmatica Sanctio korában 1720—21." c. műben (M. Stat. Közi. Uj folyam XII. kötet Bp., 1896. 54. 1.), továbbá Edelényi Szabó Dénes „Magyarország közjogi alkatrészeinek és törvényhatóságainak területváltozásai" c. tanulmányát (M. Stat. Szemle, 1928, 648—714. 1.; vÖ; főleg 652—653.1.) és Rónai András idevágó térképét a Hazánk (Bpest, 1942.) c. könyvben; az 1910. évi területi adat tehát a korábbi időkre is eléggé jellemző. Ettől az adattól áziegykgrú források adatai többé-kevésbé eltérnek; az eltérő mértékegységben megadott régi területi'felmérések pontossága azonban kisebb volt, továbbá a régebbi adatok a legtöbb esetben ném vonatkoznak — ill. nem Vonatkoznak egyöntetűen — az egész államterületre. . ; •• A népsűrűség a népesség együttes számából számítva. 2. „Megjegyzés" a Tafeln zur Statistik der österreichischen Monarcbie-.... népességi adatsorához* . .. Magyarországon és Erdélyben többé-kevésbé pontos becslés lép a hivatalos, jelenre vonatkozó utalások helyébe. Magyarországon nehézségekbe ütközik a lakosság minden osztályára vonatkozó számadat megközelítése. A teljes népességet tulajdonképpen ebben az országban csak 1785—87-ben számolták meg a katonai összeírás alkalmával; amikor is 1785- ben 7 008 574 1786- ban 7 044 462 1787- ben 7 116 789 főnyi lélekszámot találtak. A polgári hatóságok által végzett összeírás 1804—5-től a nemesség és papság kivételével 7 555 920 lelket mutatott ki, ez a szám a nemességgel és a papsággal 7 950 000 főre emelkedik. Schwartner ebben az évben a 64 000 főnyi katonasággal együtt 8 millióra becsüli a népesség lélekszámát. 1827-ben Nagy adatai szerint (lásd Notitiae. .. c. munkáját) — melyeknek jórészt az egyházi összeírások az alapjai — 9 756 502 főnyi a népesség száma. Az újabb időben Magyarországon csak a katolikus és görög egyházmegyék (a protestáns szuperíntendenturák) végeztek népösszeírást, s ezeket az egyházmegyei sematizmusban hozták nyilvánosságra. A sematizmusok adatai szerint 1829-ben Magyarország lakossága 9 264 553 volt; meg kéli azonban jegyezni, hogy ezek a számok a más vallásúak szempontjából — különösen ahol ezek nem katolikusokkal laknak együtt, hanem külön helységeikben élnek — nem teljesek. * A népességszám becslésére vonatkozó 2. sz. szöveges összeállítás teljes egészében fordítás a „Tafeln" 1841. 14. évfolyama 2. sz. táblája után következő „Megjegyzésből". 24* 371
