Kovacsics József: A történeti statisztika forrásai (Budapest, 1957)
Történeti statisztikai táblázatok
A római és görög katolikus papság által végzett utolsó összeírások eredményei a Resch de Leewald által kiadott Universalis Schematismus ecclesiasticus cleri romano — et graeco — catholici saecularis et reguláris regni Hungáriáé partiumque eidem adnexarum nec non magni Principatus Transilvaniae pro anno 1842/3 c. munkában vannak összeállítva; ezek Magyarországon Szlavóniával és Horvátországgal együtt 9 822 778 lakost mutatnak ki. Fényes Elek a Magyar Királyságról szóló statisztikájában (Magyarország statisztikája, Pesten, 1842, a német fordítás Pest, 1843) a katolikus egyházmegyei sematizmusoknak a megyénkénti, vallás és nemzetiségek szerint részletezett népességi adataira (nagyrészt az 1840. évire, részben pedig az 1839. évire) támaszkodik, mint a magyar népességszám kutatásának legmegbízhatóbb forrásaira, részben kiegészítve azokat az evangélikus és református szuperintendenturák sematizmusai, valamint — ahol ez szükségesnek látszott — az 1830-i birodalmi összeírás adataival és az ezen kimutatásokban tekintetbe nem vett 19 545 egyetemi hallgató számának hozzáadásával. Ezen körülmények figyelembevételével Fényes Magyarországon, Szlavóniával és Horvátországgal együtt (kivéve a Magyarországhoz csatolt horvát, szia von és bánáti Katonai Határőrvidéket és az erdélyi partes reapplicatae-t) 1840-ben 9 998 354 lakost talált. Barándy tábláiban 1842-ben (ugyanazon a területen, mint Fényes ti. a Katonai Határőrvidék és a partes reapplicatae nélkül) Magyarországon 10 798 350 főnyi lélekszámot mutat ki, anélkül azonban, hogy ezt az adatot közelebbről megindokolná. Az elmondottakból kitűnik, hogy Magyarország népességére 1841-ben nincsen pontos hivatalos adatokon nyugvó utalás és hogy a megközelítő becsléshez az egyház által,végzett—-hanem is tökéletes, de elfogadható — összeírások adnak alapot. Ha ezen összeírások végeredményeképpen 184l-re 10 100 000-et veszünk alapul, s hozzá 30 000 magasabb iskolában tanuló diákot, azután 59 000 főnyi katonaságot, s az esetleges kiesésekre 311 000 embert, akkor Magyarország népessége kerek számban 10 500 000 ember; ez a táblában szereplő adat a valósághoz közel állhat. A korábbi évek 11—12 milliós adatai Magyarországról az 1786 és 1787-es katonai összeírás eredményein alapultak — amely összeírások lélekszám különbözete 72 327 főt tett ki —, s ennek nyomán becsülték meg a következő évek népesség szaporulatának mértékét; ez az évi szaporodási arányszám azonban — mely több mint egy százalék vagy pontosabban 10 267 fő egy millióra — magas lehetett olyan években, mikor a népesedésre hátrányosan ható rendkívüli események történtek, időközben ugyanis a népességnövekedés — mint az adatok is mutatják — az 1787—1805-ig terjedő időszakban, amelyre az utolsó török háború esik, csak 6/10 százalék volt évente, 1805—1827-ig pedig, mikor az országot háború nem érintette, mindössze a kezdeti népesség 1%-át tette ki. 3. tábla. A népességszám feji? Terület 1818 1819 1820 1821 1822 1S23 1824 Terület év eleji né Magyarország ... Erdély Határőrvidék ... összesen 9 824 977 1 609 640 926 410 12 361 027 9 926 872 1 617 707 908 264 12 452 843 10 029 177 1 648 883 927472 12 605 532 10133 778 1 674 361 945 640 12 753 779 10 239 056 1 702 663 956 817 12 898 536 10 345 497 1 732 279 981 364 13 059 140 10 452 459 1 757919 994 066 13 204 444 Adatforrás: Tafeln zur Statistik der österreichischen Monarchie. III. Jahrgang, 1830. 4. Tafel. 372
