Kovacsics József: A történeti statisztika forrásai (Budapest, 1957)
Történeti statisztikai táblázatok
I. VISSZATEKINTŐ ORSZÁGOS ADATOK 1. tábla. A népesség lélekszáma és a népsűrűség alakulása, XV—XIX. század Év (időpont) Lélekszám (millió fő) Népsűrűség 1 km 2-re Év (időpont) Magyarország és Erdély Horvát-Szlavonország Együtt Népsűrűség 1 km 2-re XV. század második fele 4—5 5 körül 15 körül 1598—1604 (1,1-1,2) 1671 (0,84) 1720 3,5—4 0,6 körül 4—4,5 13 körül 1787 8,1—8,2 1,2—1,3 9,4 kb.29 1840 kb. 13 kb. 40 1850 11,5 1,64 13,19 40,5 1857 12,07 1,70 13,77 42,3 1869 13,66 1,85 15,51 47,7 Megjegyzések: A lélekszám a XV. század végén, ill. második felében Horvát-Szlavonország nélkül 4 millió körüli, — ill. Szabó István becslése szerint (A magyarság életrajza, Bp., 1942, 50. 1.) az akkori Horvátország és Szlavónia nélkül is 4 milliónál inkább több, mint kevesebb —, Horvát-Szlavonországgal együtt tehát 5 millió körüli lehetett. — Acsády Ignác becslése szerint (idézi dr. Ráth Zoltán: Magyarország statisztikája. Bp., 1896. 123. 1. és dr. Kenéz Béla: Magyarország népességi statisztikája. Bp., 1906. 281. 1.) a XV. század végén 4—5 millió; dr. Csánki Dezső Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában c. művében foglalt adatokon nyugvó becslés szerint (lásd Barsy Gyula: Magyarország népessége a honfoglalás óta; Magyar Stat. Szemle, 1938., 350. 1.) a XV. század második felében (Mátyás korában) 4,5—5 millió lehetett a lélekszám. Az 1598—1604. évre szóló adat csak a nem hódoltsági területekre vonatkozik. Acsády Ignác becslése „Közgazdasági állapotaink a XVI. és XVII. században" c. művében (Bp., 1889. 11—13. L). Az 1671. évi adat csak a nem hódoltsági területre vonatkozik. Korabeli osztrák becslés nyomán közli Pauler Gyula: A Wesselényi összeesküvés. II. (Bp., 1876. 413. 1.), idézi Acsády Ignác: Magyarország Budavár visszafoglalása korában (Bp., 1886., 35. 1.). Az 1720. évi adat e kötetben foglalt tanulmányok alapján. Az anyaország lélekszáma ebben az időben Szabó István becslése szerint (A magyarság életrajza, Bp., 1942., főleg 122—124. 1.) 3—3,5 millió, Barsy Gyula becslése szerint (Magyar Statisztikai Szemle, 1938, főleg 353. 1.) 3,5 millió, Acsády Ignácnak — a valóságon valószínűleg alul maradó — becslésszerű számítása szerint (Magyarország népessége a Pragmatica Sanctio korában 1720—21) 2,6 millió (pontosabban 2 582 598) volt. A Magyarbirodalom lélekszáma Szabó István fenti becslése alapján kb. 3,5—4 millióra tehető, Barsy Gyula becslése szerint pedig 4,1 millió volt. Az 1787. évi népességet Thirring Gusztáv becslése az 1784—1787. évi népszámlálás alapján a „Magyarország népessége II. József korában" c. műben (Bp., 1938. 34. 1.) 9 516 000 főre teszi. Ugyanott közölt adatok szerint a népszámlálás eredményei alapján a tényleges (jelenlevő) polgári népesség száma — a Határőrvidék nélkül, melyre a népszámlálás nem terjedt ki — 8 555 832 (ebből: Magyarország 6 467 829, Erdély 1 440 986, Horvátország 647 017). A tényleges katonai népességet — kissé magasra — (Erdély nélkül) 201 437 (ill. az Erdélyben állomásozó katonaság számával együtt kb. 260 000) főre becsülte. A Határőrvidék lélekszámát az idézett mű 700 000-re, egy következő tanulmány (Dr. Thirring Gusztáv: Die Bevölkerung Ungarns zur Zeit Josephs II. Die Hauptergebnisse der Záhlungen von 1784—1787. Journal de la Société
