Kovacsics József: A történeti statisztika forrásai (Budapest, 1957)

Történeti statisztikai táblázatok

(évkönyv-) sorozata egyes kötetei alapján állítottunk össze. A 6. tábla az 1777. évi népességösszeírás (Synopsis.. .) alapján latin, német és magyar nyelvű egyéni foglalkozási névjegyzéket és foglalkozási megoszlást ad a városi iparűző népességről. A táblázatok II. része a népességszám és a néptömörülés területi — főleg megyék és városok szerinti — alakulásának idősorait közli. A 7. tábla — a népesség megyénkénti számának 1830— 1857. évi alakulása — a már említett „Tafeln..." anyagára támaszkodik. Hasonlóképpen részben különböző nyomtatásban is megjelent művekből származik a népesség területi fejlődéséről — dr. Móricz Miklós és Schindele Miklós által összeállított — 8. sz. táblázat, amelyet az 1782. és 1787. évi adatsorral, valamint dr. Némethy Arthur főleg terület-változási vonatkozású megjegyzéseivel egészítettük ki. A 10. tábla település-megoszlási és a 11. tábla városi népességi adatsorainak ugyancsak a „Tafeln..." kötetek a forrásai, míg a 9. tábla a Központi Statisztikai Hivatal mai területre vonatkoztatott történeti statisztikai adatösszeállítását tartalmazza. A III. részben többféle, jelentős hányadában tudtunkkal első ízben közlésre kerülő népességi és népmozgalmi adatsor az 1777. és 1782., illetőleg 1804. évi népösszeírásokból származik és az utóbbi adatainak 1804 és 1847 közti — nyilvántartásszerűen elvégzett vagy új (részleges) összeírás alapján történt — továbbvezetéséből; mégpedig nagyrészben (a 13. és 14. táblák, valamint a IV. rész 16. táblája) néhai dr. Thirring Gusztáv történeti statisztikai kézirat-másolat gyűjteményéből. A táblák IV. csoportja a „Tafeln..." kötetek (15. tábla) országos, az 1843. évi összeírás megyénkénti (16. tábla) és a Központi Statisztikai Hivatal könyvtárában őrzött 1851—53. évi kéziratos anyag megyénkénti (17. tábla) népmozgalmi adatait foglalja össze. Ezeket a túlnyomóan demográfiai táblákat követik (V. rész) azok az egyéb táblázatok, amelyek egyben a könyv egyes tanulmányaihoz, egy-egy történeti statisztikai forrásanyag ismertetéséhez is kapcsolódnak;így Bakács István összeállítása a dica- és a Győr megyei portalis-összeírások (18. tábla), Ila Bálint összeállítása a Borsod megyei dézsmajegyzékek (19. tábla), Felhő Ibolya tanulmányához kapcsolódóan az urbáriumok, úrbérrendezés (20. tábla), végül Tagányi Károly nyomán — Bottló Béla tanulmányához csatlakozóan — az 1828. évi összeírás eredményeiről (21. tábla). Az 1784. évi népszámlálásról ilyen táblát nem közlünk, egyfelől mert adatai dr. Thirring Gusztáv idevonatkozó művében és tanulmányaiban bőségesen rendelkezésre állnak, másfelől mivel a főbb eredményeket összefoglaló tábla tanulmánysorozatunk megfelelő fejezetének is szerves részét alkotja. A különböző forrásokból származó adatok — még az azonos időpontra vonatkozó eredmények is — sok esetben kisebb-nagyobb mértékben eltérnek egymástól. Ez részben az egyes összeírások, adatgyűjtések, adatbecslések nem egyező pontosságára és teljességére, másrészt a fogalmi és tartalmi stb. különbségekre vezethető vissza. Történeti statisztikai táblasorozatunknak tehát csupán tájékoztató, bevezető jelleget szabad tulajdonítani. A különböző forrásokból származó, vagy a különféle időpontokra vonatkozó adatok összehasonlítása gondos tanulmányozást érdemel. A táblázatokban sorakozó számok értékeléséhez és helyes felhasználásához természetesen a tanulmánysorozat egyes fejezeteiben foglaltak is sok támpontot adhatnak; ugyanilyen célokból az egyes táblákhoz, összeállításcsoportokhoz fűzött — gyakran igen részletes — megjegyzésekre is utalunk. Acsádi György 24 A történeti statisztika forrásai 369