Kovacsics József: A történeti statisztika forrásai (Budapest, 1957)
Történeti statisztikai táblázatok
TÖRTÉNETI STATISZTIKAI TÁBLÁZATOK BEVEZETŐ MEGJEGYZÉSEK A történeti statisztika főbb forrásait ismertető tanulmánysorozat — céljainak megfelelően — történéti statisztikai adatokat, táblázatokat egy-két kivételtől eltekintve inkább csak példaszerűen közöl. Ennek — a kötet célkitűzéseiből származó — hiánynak pótlására a népességi és társadalmigazdasági statisztika különböző területeiről néhány történeti statisztikai adatsorból, táblázatból álló gyűjteményt állítottunk össze. E táblázatok számanyaga a rendelkezésre álló forrásoknak és kereteknek megfelelően csupán egy-egy jelentősebb adatcsoportra terjed ki és időbelileg is korlátozott. Közlésük csak azt a célt szolgálja, hogy — az egyes tanulmányokhoz hasonlóan — mintegy a történeti statisztikai kutatások bevezetéseképpen szemléltessék a történeti statisztikai táblázatok tartalmát, értékét, egyben készítésük módjait és lehetőségeit is. A táblázatok tehát lényegileg csak tájékoztató értékű nyersanyagot adnak a további kutatásokhoz, mely teljesebbé, tökéletesebbé majd csak — részben e kötet tanulmánysorozata útmutatásainak nyomán végzett — elmélyedő, hosszas feldolgozó és elemző munka után formálható át. Táblázataink egyrészt országos, összefoglaló végszámokat közölnek, másrészt azonban néhány fontosabb kérdésről területileg tagolt — megyénkénti, sőt kisebb területrészekre vonatkozó — adatokat is tartalmaznak. Az egyes táblák természetszerűen — történeti statisztikáról lévén szó — az országnak mindig a korabeli területére terjednek ki és általában a mindenkori közigazgatási beosztásnak megfelelően tagolódnak. Ennek értelmében a táblázatok, amennyiben szükséges és lehetséges volt, az Erdélyre és a Horvát-Sziavonországra vonatkozó adatokat is felöleÜk; a területi beosztás változásai miatt ugyanis összehasonlításra többé-kevésbé alkalmas kép legtöbbször csupán az adatoknak az ország e részeire is kiterjedő teljes területi elszámolása alapján alakítható ki. A táblázatok szerkesztésének ezt az elvét az a technikai szempont is szükségessé teszi, hogy az adatok pontosan azonos területre való átszámítására megfelelő részlet-adatok hiányában sok esetben nincs is lehetőség; de erre ezúttal a szükséges idő sem állott rendelkezésre. A népesség számának újabb alakulását azonban egyik összeállításunk az ország mai területére vonatkozóan is közli s így némi további — időszerű — mérlegelésekre is támpontokat ad. A táblázatokat részben tartalmuk, részben forrásanyaguk alapján öt csoportra tagoltuk. Az I. csoportban az ország területére, népsűrűségére, népességére, a népesség demográfiai, foglalkozási összetételére, a települések, házak, családok és lakások számára vonatkozó visszatekintő adatokat tartalmazó táblákat foglaltuk össze. Az 1. és 5. számú visszatekintő táblák (terület, népességszám, népsűrűség, foglalkozás) összeállításánál nagyobbrészt azt az anyagot használtuk fel, amelyet a Központi Statisztikai Hivatal bocsátott — különböző forrásmunkákban már nyomtatásban is közölt adatokból dr. Thirring Lajos által készített összeállításokban — Mód Aladár: 400 év küzdelem az önálló Magyarországért c. műve rendelkezésére (Hetedik, bővített és átdolgozott kiadás, Budapest, 1954.), amelyek ott erősen összevontan közöltettek is. A 2. sz. alatt közölt szöveges összeállítás, a 3. és 4. sz. táblák a múlt század második harmadára vonatkozólag a népesség számának becslési módszereiről, a férfi, női és a katonai népesség, a települések, házak, családok, lakások és a népsűrűség tömör idősorral jellemzett fejlődéséről adnak közlést. Ezek a közlések Magyarországon túlnyomó részben ismeretlen adatokat tartalmaznak, amelyeket a Monarchia akkori statisztikai szervének „Tafeln..." című kiadvány
