Kovacsics József: A történeti statisztika forrásai (Budapest, 1957)

Kovacsics József: Bevezetés a történeti statisztika forrásainak tanulmányozásába

Épület- és lakásstatisztika Épület- és lakásstatisztikai adatok között a legrégibb időre a házak számára vonatkozóan nyerhetünk adatokat. A házak száma a történeti statisztikai adatokon keresztül szinte a középkortól kezdve figyelemmel kísérhető. 1475 előtt ugyanis a jobbágyadózás alapja nem a telek, hanem a kapu, kémény volt, ez gyakorlatilag megfelel a háznak. 1598—1604 között a mohácsi vész után pedig nem a kémény, hanem a ház volt az adózási egység. Az 1715-ös, 20-as összeírás, majd a II. József-féle népszámlálás és a XIX. század eleji összeírások adatai is módot adnak a házak és épületek olyan részletes megállapítására, hogy az adatok alapján az egyes települések fejlődése, az alaprajzi formák változása is figyelemmel kísérhető és megállapítható, hogy a városok, falvak utcái mikor, melyik században és milyen mértékben fejlődtek. Különösen értékes megállapításokhoz juthatunk, ha vizsgálatainkhoz az egykorú térképeket is segítségül vesszük, vagy ha térképek nem állnak rendelkezésre, adataink alapján elkészítjük a település korábbi vázrajzát. A városi földkönyvek a városi háztülajdonstatisztika feldolgozásának az alapjai. Adatai: a ház tulajdonosa, az ottlakó családok száma, személyek száma, a ház építőanyaga, a helyiségek száma — széleskörű lakásstatisztikai vizsgálódásoknak alkothatják alapját. • Iskolastatisztikák, egészségügyi statisztikák A XVIII. század végén már iskolastatisztikákkal, egészségügyi statisztikákkal, orvos és bába összeírásokkal is találkozunk. Egészségügyi statisztikai tekintetben a kórházakra, a járványokra (pestis, kolera), a járvány pusztítására, az orvosok, felcserek, bábák számának alakulására, a fürdőkre, ezek forgalmára vonatkozóan találunk adatokat. Iskolastatisztikák között különösen az egyházi levéltárakban található értékes anyagot szükséges kiemelni. Török idők A 150 éves megszállás idejére vonatkozóan a török kincstári defterek tartalmaznak értékes gazdaságstatisztikai adatokat.

29 Térképek A történeti statisztika adatkutatásait az említett fontosabb források mellett hasznosan egészítik ki a történeti értékű térképek, melyek az egyes országrészek, uradalmak, települések topográfiájára, az egyes települések kiterjedésére és a művelési ágakra tartalmaznak adatokat. A térképek alapján legfőképpen a XVill— XIX. századra vonatkozóan nyerhetünk adatokat. Bél Mátyás munkája 1735-ben jelenik meg s ettől az időponttól kezdve egyre gyakoribbak a földesúri térképek, melyek egy-egy földesúri birtok kiterjedését, fekvését ábrázolják, megjelölve egyúttal a birtok fontosabb statisztikai adatait is. A század második felére vonatkozóan pedig a II. József-féle földmérési munkák alapján készült térképek szolgáltatnak adatokat. A XIX. századra a második kataszteri felmérés (1811 — 1850) anyaga szolgál adatforrásul.