Kovacsics József: A történeti statisztika forrásai (Budapest, 1957)

Kovacsics József: Bevezetés a történeti statisztika forrásainak tanulmányozásába

Különösen sok adat található a XVIII. század telepítéseire. Ezek a telepítések a Habsburg-politika magyarellenes eszközei is voltak. (A kormány bizalmi emberei végezték a toborzást. A magyar telepeseknek 3, a nem magyar telepeseknek 5 évi adómentességet biztosítottak. A német telepesek telket, gazdasági felszerelést, sok esetben új házat is kaptak. A magyarság letelepedését az ország jobb termő vidékeire, pl. a Bánátba egyenesen gátolták). A külföldi ilietőségűeket, a bevándoroltakat és kivándoroltakat a helytartótanács rendeletére 1805-ben veszik számba. Az adatok megjelölik a külföldi illetőségűek, ki- és bevándoroltak nevét, életkorát, foglalkozását és vallási megoszlását is. A XVIII. század végének nemzetiségi megoszlását az 1773. évi nemzetiségi összeírás mutatja meg. Vándorlási statisztikánknak fontos forrásai a szökött jobbágylisták jegyzéke, melyek a jobbágyvándorlás útjáról tájékoztatnak. Arról a hatalmas mozgalomról, amely az elviselhetetlen jobbágyterhek miatt a jobbágyság minden rétegében, még az örökös jobbágyoknál is, tömeges népmozgalmi jelenség volt. Meg kell említeni a népesedésstatisztika forrásaiként a temetőfeltárásokat is, melyek a honfoglalás kori idők népességszámának kiszámításához nyújtanak adatokat. Az első és utolsó temetés ismeretében a temetőleletek alapján hozzávetőlegesen megállapítható a település népességszáma. Iparos és kereskedő összeírás 1786-ban a Helytartótanács a gyáripart íratja össze. Ipar- és kereskedelemstatisztikai tekintetben gazdag anyagot tartalmaznak az 1790—91. évi országgyűlés iratai. A kereskedelem fejlesztésére alakult bizottság egyik értékes hagyatéka a Skerletz Miklósnak tulajdonított „Descriptio", valamint a Proiectum legum motivitatum in objecto Oeconomiae publicae et Commercii per ferendum. Az 1807 és 1808 között tartott ipari összeírás, valamint az 1828-as összeírás még ennél is átfogóbb képet ad az ország iparáról. Kereskedelemstatisztika A harmincadkönyvek az országból kivitt és behozott áruk származási helyére és értékére tartalmaznak adatokat. A fontosabb közlekedési helyeken (út, híd, átkelőhelyek) vámot szedtek, Károly Róbert uralkodásától kezdve pedig bevezették a harmincadvámot. A határszéli vámnál a ki-, illetve behozni szándékolt áruk 20-ad, illetve 30-ad részét adó gyanánt a királynak kellett befizetni. A harmincad helyen pontosan számba vették az áru nemét, mennyiségét, értékét, a fizetett adó mennyiségét s erről rovatos kimutatást vezettek. A fizetendő illeték nagyságát a király állapította meg. Ilyen vámtarifák — melyekből a legrégibb 1536-ból való — ár- és pénzügyi statisztikai szempontból különösen értékesek — igen nagy számban maradtak ránk. Igazságügyi statisztika Igazságügyi statisztikai szempontból az urbáriumok, az úriszéki jegyzőkönyvek, a városi és uradalmi számadáskönyvek szolgáltatnak értékes anyagot. A városi lakosság kriminalitására a városi ítéletkönyvek szolgáltatnak anyagot.