Kovacsics József: A történeti statisztika forrásai (Budapest, 1957)
Thirring Gusztáv: A városok népességének 1848. évi összeírása a soproni „Népszámlálás" és főbb eredményei tükrében
Társadalmi szempontból a rendelkezésre álló anyag egyébként is nyújt lehetőséget az összeírt lakosság szociális állapotába való betekintésre és így bizonyos társadalmi rétegek adatainak megállapítására. Ugyanis,amely háztartásokban a családfő az értelmiségi osztályokhoz, a szabadfoglalkozásokhoz vagy a vagyonukból élők rétegéhez tartozott, azokban nyilván az egész háztartás a családfő állásának megfelelő társadalmi és vagyoni viszonyok között élt. Olyan viszonyok között, amelyek lényegesen eltérőek voltak a földmívesek, a kisiparosok, a napszámosok, vagy más hasonló foglalkozási ágak életviszonyaitól. Nem nehéz tehát legalább nagy vonásokban képet alkotni azokról az eltérésekről, amelyek a különböző foglalkozási ágak vagy társadalmi osztályok háztartásainak életviszonyai és gazdasági helyzete között fennállottak. Ennek alapján azután topográfiailag is kimutathatjuk, hogy például a város mely részeiben éltek a vagyonosabb, ill. kedvezőbb gazdasági és kulturális helyzetben levő elemek, és melyekben a vagyontalan, kedvezőtlenebb gazdasági helyzetben levő rétegek; és ha az így nyert kép a fent említett hiányok miatt nem is tekinthető teljesen kielégítőnek, nagyjából mégis jellemző a város különböző részeire; mégpedig annál inkább használhatjuk fel e célra, mivel ilyen irányú egyéb adatok sem korábbról, sem a 19. század közepéről eddig egyáltalában nem álltak rendelkezésünkre. Megemlíteni kívánjuk még azt is, hogy azok az adatok, amelyek az összeírásban az egyes foglalkozási ágakhoz tartozó háztartások összetételére, valamint azoknak felekezeti megoszlására vonatkoznak, szintén élénken jellemzik az 1848. évi társadalmi viszonyokat, és mivel ily adatok a régebbi időkből egyáltalában nem állanak rendelkezésre és még az újabb népszámlálások sem igen terjeszkednek ki ezekre a kombinatív szempontokra, nemcsak helyi vonatkozásban, de elméleti tekintetben is figyelmet érdemelnek. A foglalkozási adatok ismerete tudvalevően az egyes városok és települések gazdasági jellegének, városiasságának megítélése szempontjából is rendkívül tanulságos. A foglalkozási statisztika említett hiányai ellenére is érdemes ezért összefoglalóan kimutatni Sopron város 1848. évi lakosságának megoszlását foglalkozási főcsoportonként. Ismételten is hangsúlyozzuk, hogy mivel ez az összeállítás a családfő foglalkozása alapján veszi számba és sorolja az egyes foglalkozási ágakhoz nemcsak a családfőket, hanem a velük együtt összeírt egész népességet is, az alábbi adatok csak a tájékoztatásra alkalmasak. 21 Foglalkozási főcsoport A népesség megoszlása* szám szerint százalékban 3 264 19,5 422 2,5 5 496 32,8 1067 6,4 4 0,0 301 1,8 1 459 8,7 1 837 10,8 1 002 6,0 1 922** 11,5 16 774 100,0 őstermelés (mezőgazdaság stb.) Bányászat Ipar Kereskedelem Hitel Közlekedés Napszámosok külön megnevezés nélkül Közszolgálati és szabadfoglalkozások ... Nyugdíjasok és vagyonukból élők Egyéb és ismeretlen foglalkozásúak összesen * A családfő foglalkozása alapján csoportosítva az egész népességet. ** Ebből ismeretlen foglalkozású 1538. (Ez a viszonylag elég magas szám természetesen meglehetősen befolyásolja a foglalkozási adatok alakulását.)
