Kovacsics József: A történeti statisztika forrásai (Budapest, 1957)

Trócsányi Zsolt: Erdélyi összeírások

jelenlétében), majd az összeírási táblázatokra, azok egyes rovataira nézve döntöttek. Minthogy a továbbiakban állandóan fel fognak merülni a rovatok értelmezésének, kitöltésének kérdései, helyénvalónak látjuk már itt ismertetni őket. A felvétel minden egyes helységről s annak valamennyi lakosáról külön-külön készült (csak bizonyos — az egész helységre vonatkozó — adatokat közöltek együtt). Főrészét ez a személyek szerinti részletezés tette. Ezt minden helységnél annak rövid ismertetése vezette be (a descriptio frontalis);

10 alatta foglalt helyet a táblázat. Első rovata az adózók nevének feltüntetésére szolgált. Ezt a teleknagyság feltüntetését tartalmazó rubrika követte, majd annak a jelzése került a táblázatba, hogy rendelkezik-e lakóházzal az összeírt adózó. E két rovat helyett a városoknál előbb a lakóház feltüntetésére szolgálót találjuk, majd a házbérjövedelmekét; innentől kezdve ismét egységesek a városi és falusi tabellák rovatai: a kertek és gyümölcsösök jövedelmei következnek a sorban,

11 azután az adózó által bírt földterület

12 adatai: az egész szántóterület; az őszi vetés területe; ez a rovat két részre oszlott: külön-külön tüntette föl az őszi búza- és rozsvetés adatait. Ezt a tavaszi vetés adatai követték, a köles és kukorica külön rovatba került adatai kivételével, majd a köles- és kukoricaföldek vetőmagmennyisége. A szántóterületek után a rétek kerültek sorra,

13 majd a szőlők,

14 s — nem egész következetesen — ide kerültek mindenféle (lisztelő-, zúzó-, fűrész-) malmok évi jövedelmének adatai.

15 Ezt követően találhatók a táblázatban az állatállomány számbavételére szolgáló rovatok: az első helyen az igásállatoké, együtt az ökrök és lovak száma; a rovat három részre tagolódott, hogy az állatok minősége is feltüntethető legyen (jó, közepes és gyenge — ezek voltak a minősítési fokozatok); ezt a tehenek számának feltüntetésére szolgáló rovat követte, majd a hároméves és nagyobb borjaké és csikóké, a juhoké és kecskéké, a kétéves és nagyobb disznóké, s végül a méhkasoké. Az állatállomány adatai mellé a nagyon szerénynek is alig mondható „mezőgazdasági ipar"-éi sorakoznak: a serfőzők jövedelme és a pálinkafőző üstöké.

15 Ezt követte az 1748—49-i adómennyiség és adóhátralék feltüntetésére szolgáló, négyes tagozódású rovat (1748: adó, hátralék; 1749: adó, hátralék). Ujabb tagolt rovatban történt meg az iparosok és kereskedők minősítése: előbb az iparosoké (jómódúak, közepesek, gyengék), azután ugyanígy a kereskedőké. Az utolsó előtti rovatban tüntették fel az adómentességek címét. Végül külön (cím nélküli) rovat szolgált az esetleges megjegyzések rögzítésére. A terjedelmes táblázatot az eredeti terv szerint csak egy pót-tabella egészítette volna ki. Ez a közjövedelmek feltüntetésére szolgált. Tizenhárom rovatra oszlott: 1. a helység vámjövedelmei, 2. a lisztelő-, zúzó- és fűrészmalomjövedelmek, 3. a serfőzők jövedelme, 4. a mészárszékek, 5. a havasi és egyéb legelők bérleti díja, 6. a szántók és kaszálók bérlete, 7. az erdőlés bérlet jövedelme, 8. a makkoltatás jövedelme, 9. a vásárjövedelmek, 10. az egyedárusági jövedelmek, 11. a kocsmajövedelmek, 12. a behozott és kivitt áruk taxája, 13. egyéb taxák.

15 E mellé a tabella mellé Mária Terézia egy keltezetlen, 1750 januárjának kb. a közepéről származó resolutio-ja még két továbbit csatolt. Az egyik tabella a községi vagy városi közadósságoké volt. így követték egymást a rovatok: a) az adósságok összege, b) készpénz-, termény- vagy egyéb jellegű kölcsönökről van-e szó. e) Mikor, kinek tudtával és rendelkezésére történt a kölcsönzés? d) Milyen (készpénz-, termény- vagy napszám-) kamat és biztosíték (zálog) mellett, vagy esetleges egyéb feltételek mellett nyújtották a kölcsönt? é) A hitelező (annak feltüntetésével, hogy Erdélyben lakik-e az illető vagy sem) ; f) fizette-e a helység rendesen a kamatot vagy hátralékban maradt vele, s azt tőkésítették; g) mire fordították a kölcsön összegét? b) Feltüntették-e az elsorolt adósságokat s törlesztésüket vagy növekedésüket a hely-