Kovacsics József: A történeti statisztika forrásai (Budapest, 1957)

Bottló Béla: Az 1828. évi országos összeírás

bár jómódú iparosok, vagy városokban esetleg gazdag, de nem a saját házukban lakó kereskedők is lehettek. A következőkben a társadalom- és gazdaságstatisztikának azok az egyes főbb témái kerülnek egészen röviden megemlítésre, amelyekre vonatkozólag az összeírásban adatokat lehet találni. A társadalomstatisztika szempontjából egyik legjelentősebb probléma a népesség. Az összeírásból megállapítható pl. az adózó családfők száma és a családjukba tartozó 18—60 év közötti családtagok együttes száma, valamint a 18 — 60 éves és a 60. életévüket betöltött családfők aránya stb. Mivel az összeírás az egész országra, annak minden egyes helységére kiterjedőleg egészen az egyes adóköteles családfőkig lemegy, azért az összeírás különböző szempontokból való felhasználásánál az egyedi adatoknak az ország területén való megoszlása, sűrűsége is érzékeltethető. Megállapítható az összeírásból az adóterheket viselők társadalmi megoszlása, rétegeződése (honoráciorok, polgárok, jobbágyok, házas vagy hazátlan zsellérek), továbbá ezeken belül a foglalkozási ágak szerinti megoszlása: honoráciorok; polgárok (ezen belül kereskedők, iparosok, kétkezi munkások); parasztok, házas vagy hazátlan zsellérek (szintén kereskedők, iparosok vagy kétkezi munkások); az iparosok iparágak és az iparűzés intenzitása (a segédek száma és az esztendő folyamán az iparűzés időtartama szerinti megoszlása); a kereskedők jövedelemkategóriák és szakmai csoportok szerinti megoszlása. A vallást csak a zsidó családfőknél jelölték meg. A következő fontosabb társadalomstatisztikai probléma az adózóknak megoszlási aránya a városokban és falvakban; az iparosok kétlakisága, a családstatisztikai szempontok: az adózó családfők száma és a családok megoszlása, 18—60 éves tagjai, szám szerint az egyes rétegeken belül, az extraneusok, azaz a másutt lakók problémája stb* Kimutatható az adózók birtokában levő házak száma. Egyes helyeken a bérbeadott lakrészek nagysága és a bennük lakó 18—60 év közötti családtagok laksűrűsége is megállapítható. Az összeírás gazdaságstatisztikai értéke abban rejlik, hogy az összeírás elsősorban adózási célokat volt hivatva szolgálni, az adózásnak az alapja pedig az adóköteles egyének gazdasági ereje. Az összeírásból ennek következtében az ország adóköteles gazdasági erejének az ország határain belüli elhelyezkedése is érzékeltethető. A gazdaságstatisztika szempontjából értékesek a munkaügyi adatok, így az iparosok és segédek aránya az egyes iparágakon belül. A mezőgazdasági statisztika a parasztgazdaságok számát, a megművelt terület nagyságát, a termények fajtáit, a termelés vidékenként különböző módját és költségeit találhatja meg az összeírásban. De megtalálhatók még az egyes vidékek mezőgazdasági és szőlőművelési terméseredményei, az átlagos termékhozamok, a mezőgazdasági és szőlőművelési bérviszonyok és munkabérek, továbbá a parasztbirtokok állatállománya, a parasztgazdaságok árutermelésbe való bekapcsolódásának a mértéke stb. is. Az ipari üzemek és a bányák száma, a bennük alkalmazott dolgozók rétegeződése is kimutatható az összeírás adataiból. Az összeírással gazdag történeti-statisztikai forrásértéke ellenére sem foglalkoztak eddig megfelelő mértékben. Egyes városok, mint pl.: Győr, Kecskemét, Szombathely, Veszprém stb. 1828. évi összeírási anyagával Pálfy Ilona foglalkozott a Magyar Statisztikai Szemle 1934. és következő évi köteteiben. E feldolgozásaiban azonban — minthogy egy-egy város összeírási anyagával foglalkozott — a városi levéltárakban található más jellegű összeírások, valamint a megyei levéltárakban található nemesi összeírások anyagát is felhasználta. A kisebb helységek (községek) összeírási anyagának ilyen jellegű sta-