Kovacsics József: A történeti statisztika forrásai (Budapest, 1957)

Ha Bálint: A dézsmajegyzékek mint a történeti statisztika forrásai

4 Török búza, szárazgyümölcs és dió dézsma 1688-ban a Tolna megyei Nádasdon szerepel (B. 1215. raksz, csomó), 1696-ban a siklósi provizor számadásában Gugurutz-ot emleget (uo.). A kukorica- és krumpliszámadások a püspöki levéltárakban vannak, így pl. Egerben, a kamarai számadások között, legfeljebb kis számmal. A kalocsai érsekség tizedjeinek a lajstromai a B. 978. rakszámú csomóban őriztetnek. 1755-ben Kistállya falu borból, őszi és tavaszi.búzából, árpából, zabból, lencséből, kölesből, borsóból, lenből, kenderből, lednekből, tönkölyből, pohánkából, tökből, kukoricából, káposztából, bárányból, kecskéből és méhből adott két dézsmát, lúdból, kacsából, csirkéből és pulykafiból minden gazda kettőt-kettőt szolgáltatott, megadták a két dézsmát az aratók, szolgák, béresek, pásztorok, juhászok és kondások, ha kilenc egységnél több gabonájok termett. (Egri kápt. m. lvt. Az egri Boldogasszonyról nevezett prépostság iratai, fasc.6.nr. 11.).— A tized XIV. századi történetére olv. Mályusz tanulmányát: Az egyházi tizedkizsákmányolás. (Tanulmányok a parasztság történetéhez a XIV. században. Szerk. Székely György. Budapest, 1953). Megállapítja, hogy a nagyobb és kisebb tizedet külföldön már ekkor megkülönböztették (321. 1.). 5 Az idetartozó jegyzékek Szatmár, Máramaros, Bereg, Gömör stb. megyék dézsmaanyagában őriztetnek. 6 Utasításokat később bőven idézünk. Az egri püspökség adatai: Egri püsp. gazdasági lvt. Liber XV. Itt olvashatók a községek árendás szerződései is. Lásd még a B. 1211. rakszámú csomóból a Szabolcs megyei Gáva, Vencsellő és Bércei magyarnyelvű lajstromait az 1712— 1722. évekből (191. és köv. oldalszámok). 7 Az esztergomi érsek például 1156-ban 70 község tizedjét adományozta kanonokjainak (Kniezsa: Az esztergomi káptalan 1156-i dézsmajegyzékének helységei. Századok 1939. 167.). A megyés püspök és a káptalan között különben már a kora középkorban igen sok a vita, az összekülönbözés a tizedek miatt, amint ezt a ránk maradt tizedperek nagy száma igazolja. 8 Ezzel a kérdéssel bőven foglalkozott Rúzsás Lajos: Az egri vár gazdálkodása a XVI. században című munkájában (Budapest, 1939.). 9 Esztergomi képt. m. lvt. Lad. 50. Liber secundus 116—117. old. 10 Instructiones fasc. 11. Decimalia címszó. 11 Esztergomi kápt. m. lvt. Lad. 48. fasc. 6. nr. 16,18. 12 Szabolcsi bérletekre olv. a 6. jegyzetet. Esztergomi káptalan dézsmáit már 1507-től sok esetben a falvak bérlik (Esztergomi kápt. m. lvt. Capsa 1. eccl.), az esztergomi érsekség gazdasági levéltárában külön kötetekben őrzik az árendás szerződéseket a XVII. század végétől, e század közepén a kamara is sok esetben szubárendálta a tizedeket. 13 Esztergomi kápt. m. lvt. Bozóki prépostság iratai. XVI. szekr. Scrin. A. loc. 2. fasc. 8. nr. 7. 14 Kamarai és városi iratok. Fol. Lat. 913. 3. 1. Elenchus ... 4. pont. 15 Wesselényi utasítását alább kivonatosan közöljük. 1719. évi instrukció MGSz (Magyar Gazdaságtörténeti Szemle) 1896. 262. old. A bozóki szabályozást már idéztük a 13. jegyzetben. Hivatkozunk még az alábbi szabályzatokra, melyek a két dézsma kitudásának módját kétségtelenül megállapítják. 1578. Általános instrukció (MGSz 1897. 22. o.) 1621. Gömör megye, rimaszécsi járás (MGSz 1905. 156. 1.), 1621. Abaúj megye, aszalói járás (Dec. B. 952. rakszámú csomó). 16 A Zemplén, Abaúj és Borsod megyék részére 1596—1598. között kiadott bordézsmás utasítások a kérdésben teljesen világosak (Instructiones fasc. 11. Decimalia címszó). Bereg megye 1605: MGSZ 1897. 31. old. 5. pontja. Eger: Érseki gazdasági lvt. Liber XXX. 633. o. 17 Bőséges összehasonlító anyag áll rendelkezésre különösen a B 963, 979, 986, 1018. és 1175. stb. rakszámú csomókban Pozsony megyétől Máramarosig. Ugyanitt található példa — igen kis számban — a tized előzetes kitudására, amikor a tized és kilenced összege azonos. Novaj és Kistállya jegyzékeit a 4. jegyzet végén már idéztük. 18 Esztergomi kápt. m. lvt. Lad. 75. A nagybirtok XVII. századi igazgatásának rendkívül értékes és unicum jellegű dokumentuma ez a kötet, mely szorzótáblát és borár-kiszámítási tabellákat is tartalmaz. 19 Uo. Lad. 48. fasc. 6. nr. 23. 20 MGSZ 1901. 310. oldal. 21 Olv. a 10. jegyzetet.