Kovacsics József: A történeti statisztika forrásai (Budapest, 1957)

Ha Bálint: A dézsmajegyzékek mint a történeti statisztika forrásai

22 Dombrinus jegyzőkönyveid, a 14.jegyzetben, a magyaróvári adatFilmtár 1719. sz. doboz 17.cim. 23 U et C 25/5. fol. 99—100. Valójában inkább végrehajtási utasítás arra, hogyan kell a dézsmásnak általános instrukcióját — ilyenek a MGSZ. köteteiben nyomtatásban olvashatók —operatív módon alkalmazni és végrehajtani. 24 Idézve a 13. jegyzetben. 25 Olv. az 1574. évi diéta részére készített javaslatokat. (Kamarai és városi iratok, Fol. Lat. 913. 163. 1. „Solent Ruteni..." kikezdés.) 26 ,,A parasztok ily igaz jövedelmünket csak bitangnak tartják és attól vagyon, hogy gondolnak is vele nem is..." írja Széchy Mária 1667-ben kélt dézsmás-utasításában (MGSZ 1898. 259. old. 13. pont). Királyi Pál a „Robot és Dézsma" című pályamunkájában 1845-ben a dézsmáról így ír: „Hogy a dézsma csakugyan nyűge a... hasznos földművelésnek, azt maga a név és ehhez ragadt eszme mutatja: mert mihelyt valaki vélt sajátjából vagy ennek terméséből egy másnak, aki nehéz munkájába még közvetve sem folyt be, annak tetszése utáni választása szerint fáradsága gyümölcsének bizonyos részét, még pedig javát... öda engedni... köteles, búsul benne az öntudat a természet elleni igazságon és bánkódik a lenézett emberi méltóság" (223. öld.). Az utasítások vonatkozó pontjai a paraszti ellenállás eszközeiről és módjairól tájékoztatnak. — E fejezetben egyébként csak általánosságban szóltunk a teljességről, részletek a jegyzékek gyakorlati felhasználásáról szóló II. főfejezetben olvashatók.—A jegyzékekben mutatkozó hiányok többé-kevésbé pótolhatók az urbáriumokból, megyei egytelkés nemesi összeírásokból, canonica visitatiókból, s ha fennmaradtak, anyakönyvekből. 27 A csoportosításnál tekintetbe vettük nemcsak a kamarai számadásokat, hanem az egyházi levéltárakban őrzött nagy dézsmaanyagot is (Pl. a 12. és 15. pont). , , 28 Ugocsa megye. Budapest, 1937. 195—197. old. (Magyarság és Nemzetiség. I. sorozat 1. kot.), 29 Érendréd. (Megjelent a Magyarságtudományi Intézet Évkönyve I. kötetében 1942.). Különösen 48—50., 62. stb. oldalak. ... . , • 30 Reizner: Szeged története. Szeged, 1900. 31 MGSZ 1905. 201—213. old. 32 Bács, Bodrog és Csongrád megye dézsmalajstromai 1522-ből. Budapest, 1954. (Magyar Nyelvtudományi Társaság kiadványai. 86. sz.). 33 Magyarország népességének számára vonatkozó irodalmat összefoglalja Szabó István: A magyarság életrajza című munkájában (Bpest, 1941.). A XV. századi népességet Mályusz számításai alapján, de annak megfelelő kiegészítésével, illetve helyesbítésével közli, utána a XVI—XVII. századból csak egyes részletmunkákat, az ország egyes tájaira vagy megyéire irányult kutatások számadatait idézi, így Kalmár Gusztávét a Dunántúlra. Az 1715. és 1720. évi összeírásokkal és II. József népszámlálásával e kötetben önálló tanulmányok foglalkoznak. A hiánynak nyilván az lehet az oka, hogy e két századra nincsenek összefoglaló, az egész országra kiterjedő összeírásaink, sok-sok forrásból kellett volna tehát az adatokat összegyűjteni, ami nem lehetetlen, ám rendkívül hosszadalmas és fáradságos munka. 34 Olv. 28. jegyzetben id. munkája 140—14 3, old. 35 Olv. a 29. jegyzetben id. munka 43—44. old. 36 Az első oszlopban felsorolt évek urbáriumai a Csáky-család kassai levéltárában őriztetnek éspedig 1570: fasc. 68. nr. 1, 3; 1574: fasc. 68. nr. 7; 1576: fasc. 68. nr. 9; 1579: fasc. 69. nr. 1; 1585. fasc. 69. nr. 2 ; 1588: fasc. 69. nr. 3 ; 1601: fasc. 69. nr 8 ; 1673: fasc. 73. nr. 6 ; 1681: fasc. 73. nr. 9. A második oszlop számai a hivatkozott évek dézsmajegyzékeiben találhatók. Kurittyán, Sáp és Vámos 1588. évi tizedjegyzékei hiányzanak, így ezek adatait a fennmaradt kilenced-lajstromok számaival helyettesítettük. 37 A korábbi irodalomban foglalkoztak a szorzószám kérdésével és — részletes idevágó kutatások és statisztikai számítások nélkül — a leggyakrabban a hatos szorzószámot fogadták eí. Hogy ez mennyiben jó, arra vonatkozólag az urbáriumok, a megyei dicális lajstromok és más források idevonatkozó számadatai kalkulálására volna szükség. Az bizonyos, hogy az 5-ös szorzószám nem túlzott. 38 Ennek a munkálatnak a megindításához is első feltétel a meglévő dézsma-forrásariyag számbavétele, mert csak akkor tűnik majd ki, hogy az ország mely részeire lehet a dézs'majegyzékekből megbecsülni a népességszámokat és melyik részekre kell más természetű iratok után kutatni.