Müller Veronika: A tanácsigazgatás szervei, 1950-1970 (Budapest, 1988)

2. Végrehajtó bizottság

2. VÉGREHAJTŐ BIZOTTSÁG 2. VÉGREHAJTÓ BIZOTTSÁG (VB). Az I. Tt. értelmében a helyi tanácsok első ülésükön tagjaik közül megválasztották végrehajtó és intézkedő szervüket, a ^-ot. Az I. Tt. és végrehajtási rendelkezései (1. tanácsszervezet) határozták meg a ~-ra vonatkozó részletes szabályokat. A ~ főfelügyelete és általános irányítása az MT feladata, mely jogköröket az MT a belügymin, útján gyakorolt (1. tanácsszervezet). A demokratikus centralizmus elvének szervezeti és hatásköri biztosítékaként a kettős alárendeltségben működött. A ~ közvetlen felelősséggel tartozott a megválasztó tanácsnak és a felsőbb "^-nak, a megyei és a budapesti <%< az MT-nek. A ~, illetve tagjainak megválasztása és viszszahívása a felettes tanács, a megyei tanácsok és a budapesti városi tanács esetében az MT, illetve a belügymin. jóváhagyását igényelte. A ~ működését a tanács megbízatásának lejárta után is folytatta, amíg az újjáalakult tanács a "^-ot meg nem választotta. Az I. Tt. a felettes tanácsot, illetve az MT-t hatalmazta fel az ideiglenes ~ kijelölésének jogával, ha a NET feloszlatta azt a tanácsot, amelynek működése az Alkotmányba ütközött, vagy a dolgozó nép érdekeit súlyosan veszélyeztette. - - A ~ tevékenységét a legátfogóbban az I. Tt.-nek az a rendelkezése írta körül, amely szerint: ha a tanács nem ülésezett, feladatkörét a ~ gyakorolhatta. Azzal, hogy a Tt. általános helyettesítő jogkörrel ruházta fel a ~-t, széles körben döntési jogosítványt kapott, s ezzel a tanács szerepe a gyakorlatban háttérbe szorult. (A tanácstörvény magyarázata. 452.) E felh. nem terjedt ki azokra az ügyekre, amelyekben kizárólag a tanács volt jogosult a határozathozatalra. (L. tanácstestület.) A "V a tanács nevében szabályr.-et is hozhatott, amelyet azonban a tanács ülésén be kellett mutatnia. A tanács feladatkörének gyakorlásán túlmenően a »v» feladatai voltak különösen: a helyi gazdasági terv és a költségvetés összeállítása, a szabályr.-ek tervezetének megszerkesztése, gondoskodás a választóknak beszámoló tartásáról, az alsóbb tanácsok szabályr.-einek jóváhagyása, a tanács üléseinek összehívása és a napirend összeállítása, javaslattétel a felsőbb vb-hez, illetve az MThez hivatali szervezete osztályainak megalakítására, illetve az osztályok megalakítása, a tanács hivatali alkalmazottainak kinevezése, áthelyezése, elbocsátása, felügyeleti és fegyelmi jogkör gyakorlása, az alsóbb vb-től származó kinevezések, áthelyezések és elbocsátások jóváhagyása, az alsóbb *vi határozatai ellen jogorvoslatok elbírálása, az alsóbb *V Alkotmányba vagy alkotmányosan hozott jogszabályba ütköző intézkedéseinek a megsemmisítése és megváltoztatása, az államigazgatás helyi feladatainak intézése. - A ~ hatáskörében egyesültek tehát azok a feladatok, amelyeket a múltban a központi államigazgatás helyi szervei egymástól függetlenül láttak el. A ~ a széles körben jelentkező államigazgatási feladatok végzésére, államigazgatási munkája segítésére létrehozott hivatali szervezete keretében - a községi ~ kivételével - szakigazgatási ágak szerint osztályokat szervezett, s mivel a szakapparátus nem volt önálló hatóság, intézkedéseit, határozatait a ~ nevében hozta. (Fábián L. 620.) A ~ tagjainak száma a megyékben legalább 11 és legfeljebb 19, a budapesti tanácsnál legalább 11 és legfeljebb 19, a járásokban legalább kilenc és legfeljebb 15, a városokban és a budapesti városi kerületekben legalább hét és legfeljebb 15, városi kerületekben és községekben legalább öt és legfeljebb kilenc lehetett. - E keretek között a budapesti és