Szigetvári István: A szövetkezetek a Tanácsköztársaság idején (Budapest, 1959)
A szövetkezetügy a tanácsköztársaságban
már nem döntő tényező az uradalmak, gazdaságok agrárproletariátusának kezdeményezése, az új szövetkezetek is állami gazdaságok jellegét veszik fel, melyeket a megyei központból azonos irányelvek szerint igazgatnak. Farkas Adolf az 5—200 holdas birtokok üzemét változatlanul hagyta, de e gazdaságok üzemeltetésével kapcsolatos minden intézkedésről értesíteni kellett a kaposvári központot. Ezenkívül az 5—200 holdas gazdasági üzemek minden készlete felett a Somogy megyei Földművesszövetkezetek Termelési és Élelmezési Központja diszponált. 27 A Szabolcs megyei direktórium rendeleti úton, a munkástanácsok útján akarta a nagybirtokokat termelőszövetkezetekké átalakítani. (20.) Ez a munkástanácsok összetétele miatt nem is vezethetett eredményre. A Békés megyei szocialista párt titkársága pedig hatalmi úton, forradalmi törvényszékkel fenyegetve akarta a termelőszövetkezetek megalakításának előfeltételeit megteremteni. (23.} Ez az út szintén nem volt járható. Somogy megyében Latinka Sándor bizonyságát adta annak, hogy szívós és türelmes szervező munka milyen eredményekhez vezethet. A termelőszövetkezetek szervezésének még rosszabb módszere volt az, mikor a volt nagybirtokos, bérlő vagy gazdatiszt az uradalom gazdasági alkalmazottainak bizalmi nyilatkozata és a helyi munkástanács beleegyezése után a Földművelésügyi Népbiztosságtól megbízólevelet szerzett, s annak birtokában formailag megalakította a termelőszövetkezetet. Ilyen esetben a birtokon nem történt semmi változás, a cselédség semmi jelét nem látta annak, hogy a kapitalista rend megdőlt, mert minden maradt a régiben. A Földművelésügyi Népbiztosság idejében felismerte mindegyik szervezési mód veszélyét és alkalmatlanságát, és a termelőszövetkezetek .megalakítását termelőszövetkezeti felügyelők, járási gazdabiztosok és vármegyei gazdasági főmegbízottak feladatává tette. Békés, Csanád és Csongrád megyében fócsák Kálmán birtokrendezési főmegbízott kapott a termelőszövetkezeti mozgalom szervezésére és irányítására megbízást. [59) lócsák különösen Csongrád megyében ért el számottevő eredményt. Lelkesedésének és egyénisége varázsának feltétlenül része volt a sikerben. A szentesi Népakarat „a szövetkezeti eszme valóságos diadalútjának" jellemezte a birtokrendezési főmegbízott megérkezését Gádoros községbe. Majd minden házon vörös zászló lengedezett, és a „falu apraja-nagyja a községházánál tartott gyűlésre sietett", hogy kimondja a termelőszövetkezet megalakítását. (64) Az új szervezet munkája nyomán Hajdú, Szabolcs, Borsod, Heves és Nógrád megyében is megélénkült a szövetkezeti mozgalom. Zemplén megyében az egykorú sajtótudósítás szerint a szövetkezeti eszme annyira megnyerte az uradalmak cselédségét és a törpebirtokosokat, Somogyvármegye, 1919. március 30. 2* — 6 19
