Szigetvári István: A szövetkezetek a Tanácsköztársaság idején (Budapest, 1959)

A szövetkezetügy a tanácsköztársaságban

állandó közbekiáltásaikkal megzavarták.

22 A Békés megyei Vésztő község munkástanácsa a néphangulattal szembehelyezkedni nem akarva kimondta, hogy a nagybirtokok felosztását a leghatározottabban kívánja, „mert az eddigi szép rendet csak ebben, az esetben lesz képes továbbra is biztosítani, miután a nép, anélkül, hogy a legcsekélyebb ellenforradalmi hajlam is volna benne, a szövetkezeti alapon való birtokkezeléstől rendkívül idegenkedik, s afelől, hogy a szövetkezeti alapon való kezelés a magántulajdonként való kezelésnél közérdekből előnyösebb és kívánatosabb és eredményesebb lenne, meg nem győzhető." (58) A Szabolcs és Szatmár megyei községek népe sem volt a társas gazdálkodás eszméjének megnyerhető. A Tiszabüdi Munkástanács jelentése szerint a munkások és tisztviselők részére azonnal házhelyre és kertre és „amennyire a hangulatot ismeri, kisbirtokok kihasítására is szükség van."

23 A nyírlugosi földmunkások egyenesen elhatározták „a föld legrövidebb úton való felosztását, éspedig magántulajdonban, nem termelő szövetség alapján."

24 Biri községben is tervezték a földosztást és csak az intervenciós csapatok közeledése miatt nem tudták tervüket végrehajtani.

25 A Szatmár megyei Gsenger község direktóriuma a földosztásra az előkészületeket megtette és az összeírásokat megkezdte.

26 A tanácskormány a megyei direktóriumoknak bizalmas utasítást küldött, amelynek értelmében, a házhelyosztáson kívül, ahol szükséges, 2 holdig oszthatnak földet. Ez természetesen nem elégíthette ki a földéhes parasztságot, de mindenesetre annak a jele volt, hogy a tanácskormány is érezte a nagy földéhséget. Az uradalmak gazdasági cselédei és alkalmazottai rokonszenvvel fogadták a szövetkezeti gazdálkodás eszméjét, s általában támogatták a tanácskormány agrárpolitikai célkitűzéseit. A Tanácsköztársaság első termelőszövetkezetei csaknem kizárólag a nagybirtokok agrárproletariátusának közreműködésével alakultak meg. Ez volt a helyzet Tolna, Fejér, Veszprém, Somogy és Zala megyében, de az ország tiszáninneni és tiszántúli részeiben is. Termelőszövetkezetek alakításával a tanácshatalom első heteiben több szerv foglalkozott. Somogy megyében továbbra is a termelőszövetkezetek megyei központja, Szabolcs megyében a megyei direktórium, Békésben a szocialista párt megyei titkársága szervezte a mozgalmat. Somogy megyében Farkas Adolf, a termelőszövetkezetek megyei központjának vezetője minden 200 holdnál nagyobb egységet alkotó földbirtokot szövetkezetté alakított át. A szervezésnél 22 Székesfehérvár és Vidéke. A Nép Szava, 1919 április 15. 23 Nyíregyházi Állami Levéltár, Tiszabüdi Munkástanács jegyzőkönyve. 1919. április 18. 24 Ugyanott, Főisp. iratok. 157/^919. sz. 26 Pl Archívum. TAGYOB 2/21. 29 Nyíregyházi Állami Levéltár, Szatmári alispáni iratok. 305/1921.