Szigetvári István: A szövetkezetek a Tanácsköztársaság idején (Budapest, 1959)

A szövetkezetügy a tanácsköztársaságban

állandó közbekiáltásaikkal megzavarták. 22 A Békés megyei Vésztő község munkástanácsa a néphangulattal szembehelyezkedni nem akarva kimondta, hogy a nagybirtokok felosztását a leghatározot­tabban kívánja, „mert az eddigi szép rendet csak ebben, az esetben lesz képes továbbra is biztosítani, miután a nép, anélkül, hogy a leg­csekélyebb ellenforradalmi hajlam is volna benne, a szövetkezeti alapon való birtokkezeléstől rendkívül idegenkedik, s afelől, hogy a szövetkezeti alapon való kezelés a magántulajdonként való keze­lésnél közérdekből előnyösebb és kívánatosabb és eredményesebb lenne, meg nem győzhető." (58) A Szabolcs és Szatmár megyei köz­ségek népe sem volt a társas gazdálkodás eszméjének megnyerhető. A Tiszabüdi Munkástanács jelentése szerint a munkások és tiszt­viselők részére azonnal házhelyre és kertre és „amennyire a hangu­latot ismeri, kisbirtokok kihasítására is szükség van." 23 A nyírlu­gosi földmunkások egyenesen elhatározták „a föld legrövidebb úton való felosztását, éspedig magántulajdonban, nem termelő szövetség alapján." 24 Biri községben is tervezték a földosztást és csak az in­tervenciós csapatok közeledése miatt nem tudták tervüket végre­hajtani. 25 A Szatmár megyei Gsenger község direktóriuma a föld­osztásra az előkészületeket megtette és az összeírásokat megkezdte. 26 A tanácskormány a megyei direktóriumoknak bizalmas utasítást küldött, amelynek értelmében, a házhelyosztáson kívül, ahol szük­séges, 2 holdig oszthatnak földet. Ez természetesen nem elégíthette ki a földéhes parasztságot, de mindenesetre annak a jele volt, hogy a tanácskormány is érezte a nagy földéhséget. Az uradalmak gaz­dasági cselédei és alkalmazottai rokonszenvvel fogadták a szövet­kezeti gazdálkodás eszméjét, s általában támogatták a tanácskor­mány agrárpolitikai célkitűzéseit. A Tanácsköztársaság első terme­lőszövetkezetei csaknem kizárólag a nagybirtokok agrárproletariá­tusának közreműködésével alakultak meg. Ez volt a helyzet Tolna, Fejér, Veszprém, Somogy és Zala megyében, de az ország tiszánin­neni és tiszántúli részeiben is. Termelőszövetkezetek alakításával a tanácshatalom első heteiben több szerv foglalkozott. Somogy megyében továbbra is a termelő­szövetkezetek megyei központja, Szabolcs megyében a megyei di­rektórium, Békésben a szocialista párt megyei titkársága szervezte a mozgalmat. Somogy megyében Farkas Adolf, a termelőszövetkeze­tek megyei központjának vezetője minden 200 holdnál nagyobb egy­séget alkotó földbirtokot szövetkezetté alakított át. A szervezésnél 22 Székesfehérvár és Vidéke. A Nép Szava, 1919 április 15. 23 Nyíregyházi Állami Levéltár, Tiszabüdi Munkástanács jegyzőkönyve. 1919. április 18. 24 Ugyanott, Főisp. iratok. 157/^919. sz. 26 Pl Archívum. TAGYOB 2/21. 29 Nyíregyházi Állami Levéltár, Szatmári alispáni iratok. 305/1921.

Next

/
Oldalképek
Tartalom