Szigetvári István: A szövetkezetek a Tanácsköztársaság idején (Budapest, 1959)
A szövetkezetügy a tanácsköztársaságban
köztársaság vezetői ezért álláspontjuk megvédésével, érveik ismertetésével igyekeztek meggyőzni a földművesszegénységet a nagyüzemű gazdálkodás fölényéről. A magyarországi proletárdiktatúra agrárpolitikájának külön ideológiáját Hamburger Jenő szövegezte meg. „A földkérdést a kommunizmus irányelveinek megfelelően kell megoldani" — mondotta Hamburger április 16-án a munkástanácsok kiküldöttei előtt. „A forradalom csak azzal válik teljessé, csak úgy fejeződhet be, ha a gazdasági eltolódások, illetve kiegyenlítődések megtörténnek. A földkérdés megoldásának ezért más alapja nem lehetett, csak a munka. A föld maga a közösségé, az államé. A Tanácsköztársaság azonban nem akarta, hogy a munkás az állam bérmunkása legyen, ezért választotta a szövetkezeti formát, melynél érvényesül a munkásság beleszólási joga, amellett nem szenved csorbát a közösség elve sem." (16) Hamburgert a forradalmár örök türelmetlensége tüzeli, a mezőgazdaságban is minden átmenet nélkül meg akarja valósítani a szocializmust. Szerinte a termelőszövetkezeti megoldást agrárérdekek miatt kellett választani, mert a föld felosztása olyan kis- és középbirtokos osztály kialakulásához vezet, mely a kommunista társadalom felépítését nem teszi lehetővé. Másrészt a kommunista társadalomban minél kevesebb munkaidővel minél többet kell termelni. A kisüzemben pedig ez nem valósítható meg. Belterjes gazdálkodást és gépi berendezések bevezetését csak mezőgazdasági üzemnél lehet elképzelni. (17) Hamburger tévesen értékelte az orosz földreformot s a magyar Tanácsköztársaság agrárpolitikáját tartotta követendő példának, bár elismerte, hogy az oroszországi nagybirtok elfoglalása és felosztása nagy jelentőségű volt, A tanácskormány azonosította magát Hamburger Jenő nézeteivel. Ideiglenesen, átmeneti intézkedésként Kun Béla is helyeselte a termelőszövetkezeti gazdálkodást, végleges megoldásnak azonban a „teljesen állami szocializált mezőgazdaságot" tekintette. (18) Kétségtelen és nem vitatható, hogy a szocializmus csak nagvüzemű gazdálkodással valósítható meg. A tanácskormánynak a kapitalizmusból a szocializmus felé vezető útján azonban még korai volt a termelőszövetkezeti gondolat felvetése, midőn a szegényparasztság nagy része az oroszországinál fejlettebb kapitalista viszonyok történeti talaján kifejlődött erős magántulajdonosi beállítottság és a feudális eredetű nagybirtokrendszer miatt támadt hatalmas földéhség következtében annak megértésére még nem érett meg. Az a mérhetetlen sok fáradozás, amit a Tanácsköztársaság vezetői kifejtettek, hogv a társasgazdálkodást szóval, írásban, sőt a film segítségével is népszerűsítsék és a kisparaszti rétegek idegenkedését eloszlassák, nem érte el a kívánt eredményt. A Feiér megyei Mór községben a termelőszövetkezeti mozgalom népszerűsítésére összehívott népgyűlést nincstelenek és kisbirtokosok 2 Szövetkezetek 1919-ben — 6 17