Szigetvári István: A szövetkezetek a Tanácsköztársaság idején (Budapest, 1959)
A szövetkezetügy a tanácsköztársaságban
tartású tömeget szükségesnek látta megnyugtatni, hogy a termelőszövetkezetek munkáját nem szándékszik megzavarni. 15 A Somogy megyei termelőszövetkezeti mozgalomnak volt bizonyos tömegbázisa, de ugyanakkor a nincstelen földmunkások egy része, valamint a törpe- és kisbirtokosok idegenkedtek a termelőszövetkezeti gazdálkodás gondolatától. Az ellenforradalmi körök éppen e rétegeken keresztül indították meg első támadásaikat a termelőszövetkezetek ellen. A volt földesurak a mezőgazdasági proletariátusban a bizalmatlanság, a kétkedés gondolatát akarták felkelteni. Azt állították, hogy a termelőszövetkezetek nem képesek biztosítani a cselédmunkások kollektív bérét és haszonrészesedését. A kisbirtokosok a földosztást sürgették. A Kaposvári Munkástanács március 8-i ülésén a rágalmakat visszautasította, és egyúttal megnyugtatta a kisbirtokosokat is, hogy ha földet igényelnek, azt meg fogják kapni, de csak azzal a feltétellel, ha azt maguk művelik meg. (7) A volt uralkodó osztályok alattomos támadásai szinte állandósultak. Vízvár községben a bérlő még a Tanácsköztársaság kikiáltása előtti napokban is a csendőrséggel együttesen akadályozta a termelőszövetkezet megalakítását. A termelőszövetkezeti mozgalom Somogy megyében, minden akadályt és nehézséget legyőzve, gyökeret vert. A szociáldemokrata párt balszárnya a sikerben álláspontjának igazolását látta. A szociáldemokrata pártsajtó is egyre szenvedélyesebben síkra szállt a társas gazdálkodás gondolata mellett. 1919. március 4-én végzetes hibának minősítette, „ha a földreform az egész vonalon földosztássá süllyedne." „A termelőszövetkezetek megalakítását és az ezekre alapított nagyüzemi termelést nemcsak hogy megakadályozni nem szabad, hanem azt az államhatalom minden eszközével elő kell mozdítani." 16 Még tovább ment a szociáldemokrata jellegű ,,Az Ember" c. folyóirat tanulmánya, melyben a földosztást reakciós gondolatnak bélyegezte, mert a szocialista politika célja nem az, hogy kevés nagybirtokos helyére sok kisbirtokos lépjen, a szocializmusnak semmiképpen sem lehet az érdeke a kisgazdáknak és középbirtokosoknak a szaporítása, (n) A földművesszegénység földfoglaló mozgalmának fel nem ismerése általános jelenséggé vált. A Budapesti Munkástanács március n-i ülésén követelte, hogy a kisajátított nagybirtokokon alakítsanak termelőszövetkezeteket. A Vörös Újság szerint „Somogy népe egy erőteljes gesztussal megoldotta az agrárkérdést, amelyen kispolgári politikai szatócsok oly sokat kotlottak. Tulajdonába vette a somogyi nagybirtokokat, s a termelési eszközök birtokában gondja lesz arra, 18 A Magyar Munkásmozgalom Történetének Válogatott Dokumentumai. V. köt. 651652. T>ld. 16 Népszava, I9t9. március 4.
