Szigetvári István: A szövetkezetek a Tanácsköztársaság idején (Budapest, 1959)
A szövetkezetügy a tanácsköztársaságban
A Mezőgazdasági Ipar Részvénytársaság cselédei és munkásai a Kaposvári Munkástanács határozatát megelégedéssel vették tudomásul. A bérgazdasáff bizalmi testületeinek megbízottai 1919. március 3-án a gazdasági üzemeket, az iparvállalatokkal együtt termelőszövetkezeti gazdálkodásra birtokba is vették. Hamburger lenő mint miniszteri biztos a bizalmi testületek megbízottainak elhatározását a Földművelésügyi Minisztérium nevében azonnal ióváhagyta. (3} így született meg az első Somogy mesryei termelőszövetkezet. A Mezőgazdasági iDar Részvénytársaság bérgazdaságainak kisajátítását Somogy megyében a hasonló lépések eeész sora követte. A Kaposvárott március eleién megalakult szociáldemokrata mezőgazdasági termelőszövetkezetek központi a (5) mindenhová elküldte megbízottait, szervező bizottságait, ahol adva voltak a termelőszövetkezetek megalakításának feltételei. Március 4-én Lengyeltótiban Marcaliban (6), a szőkedencsi, böhönyei uradalomban, március 5-én a piarista rend mernyei, szentmiklósi és vadéi gazdaságaiban, március 6-án pedig az öreglaki és vityai uradalomban alakultak meg a termelőszövetkezetek, s került a föld a mezőgazdasági proletárok kollektív birtokába. „Somogyban a föld megindult az ezerholdasok lába alatt, sokkal gyorsabban és nagyobb erővel, mint várni lehetett." 12 A termelőszövetkezeti mozgalom fejlődését és terjedését sem a minisztertanács, sem a pártközi értekezlet határozata nem tudta megakadályozni és megállítani. Buza Barna földművelésügvi és Nagyatádi Szabó István népgazdasági miniszter nvilatkozataikban nem ismerték el jogosnak a földfoglalásokat, a földművesszegénység forradalmi fellépésében „dilettáns városi elemek izgatását" látták csupán, 13 nem tartották megengedhetőnek, hogy 30—40 uradalmi cseléd, munkás és alkalmazott „szövetkezet alapításának ürügye alatt" a kormány előzetes tudta és beleegyezése nélkül 8—10 ezer holdas uradalmakat foglalhasson el. Somogy megyében azonban a termelőszövetkezeti mozgalom vezetői a nép törvény rendelkezései alapján jártak el. A földrendezésnél állandóan jelen volt a Földművelésügyi Minisztérium képviselője, az ügyeket a legálisan megválasztott birtokrendező választmány intézte, és a föld juttatásból elvileg egyetlen olyan parasztréteget sem zártak ki, melynek jogosultságát a néptörvény megállapította. 14 A Kaposvári Munkástanács érvei formai szempontból kifogástalanok voltak, s előlük a koalíciós kormány is meghátrált. A Kaposvárra küldött Nagyatádi Szabó István népgazdasági minisztert pedig olyan tömegtüntetés fogadta, melynek hatása alatt a forradalmi maga1! Déli Hírlap, 1919. március 12. 18 Somogyvármégye, 1919. március 6. 14 Lásd ugyanott.
