Szigetvári István: A szövetkezetek a Tanácsköztársaság idején (Budapest, 1959)

A szövetkezetügy a tanácsköztársaságban

kedvező kollektív szerződést harcoltak ki. A birtokosok a szerző­dést kénytelen-kelletlen elfogadták, de ugyanakkor a cselédség je­lentékeny százalékának felmondtak. Nap nap után tömegesen bo­csátották el az alkalmazottakat. „A sorsukat törődötten viselő, hall­gatag emberek szemében félelmetes erejű tűz csillogott. Valamennyi­nek a lázas tekintetében azonos a kérdés: mi lesz és miként lesz?" 9 Az elbocsátásba a megmaradt cselédek sem nyugodtak bele. A Föld­munkások Országos Szövetségének szervezett tagjai voltak, s teljes volt közöttük a szolidaritás. Az emberek izgalmát fokozta és a vég­sőkig korbácsolta az is, hogy itt volt az ideje a tavaszi munkák megkezdésének. Hamburger Jenő, a Földművelésügyi Minisztérium megbízottja egyetlen kivezető utat jelölt meg a válságból: a földbir­tokok kisajátítását és termelőszövetkezetek alakítását. A Kaposvári Munkástanács Hamburger Jenő útmutatásai nyomán hatalmas szer­vező és felvilágosító munkába kezdett. A munkástanács a földkér­dés megoldására ugyanazt a módszert hirdette, mint a kommunista párt: első lépésként el kell venni a földet a nép zsarnokaitól. A néptörvény lehetőséget is adott erre. A birtokot elvenni termelő­szövetkezetek alakításával lehet, ez az egyetlen mód a szabotáló földesurak hatalmának megtörésére, akik a jövő évi termést veszé­lyeztetik. 10 Meg kell tehát alakítani a termelőszövetkezeteket, hogy a föld egy percig se maradjon a kizsákmányolók kezében. Ha azután a nép akarja a szövetkezetet, megtartja, ha nem akarja, a földet felosztja. 11 A nincstelenek és a törpebirtokosok is hamarabb meg­kapják így foldjárandóságukat, mert ha nem akarnak belépni a ter­melőszövetkezetbe, a szövetkezet az igényjogosultaknak járó föld­területet a szövetkezeti gazdaságból kihasítja és rendelkezésükre bocsátja. A szervezett cselédmunkásokra meggyőző erővel hatottak azok az érvek is, hogy az épületeket, istállókat, ekéket, gazdasági szerszámokat és állatállományt nem lehet százfelé vágni mit fognak tehát csinálni gazdasági felszerelés nélkül a juttatott földjükön? Mikor a gazdasági cselédség megszervezése megtörtént, és a nagy­birtokok kisajátításának előfeltételei biztosítva voltak, Hamburger Jenő a Kaposvári Munkástanács 191 q. február 25-i ülésén elindí­totta a földfoglaló mozgalmat nagysikerű útjára. A munkástanács Hamburger javaslatára elhatározta, hogy a Mezőgazdasági Ipar Rész­vénytársaság bérgazdaságát a kaposvári, toponári, bogáti és patosfai üzemegységekkel és ipari üzemeivel együtt termelőszövetkezetek létesítése céljára igénybe veszi, mert az említett gazdaságok terme­lésének folytonossága veszélyeztetve van. 9 Somogyi Hírlap, T919. március 1. 10 Ugyanott, 1919. március 11. 11 Ugyanott, 1919. március 1.

Next

/
Oldalképek
Tartalom