A rendszerváltás évei, 1987–1990 (Budapest, 2009)

Az államhatalom átalakulása

működését, rögzítették az alkotmányvédelemmel, az alkotmányos rend és az alapjogok védelmével kapcsolatos feladatait, és kijelölték a taláros testület - igazságszolgáltatás szervezetén kívüli -helyét az államszervezetben (1989. évi XXXII. törvény). A pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi XXXIII. törvény a pártok alapítására és működésére vonatkozó rendelkezéseket az egyesülési jog általános szabályaival azonos módon alakította ki. A módosított alkotmány egy többpártrendszer keretei között működő törvényhozó szervezetet intézményesített, amihez elengedhetetlenül szükséges volt a korábbi választójogi törvény teljes átalakítása is. Az új választási mechanizmus szabályait tartalmazta az országgyűlési képviselők választásáról elfogadott jogszabály (1989. évi XXXIV. törvény).

A jogállam szervezeti rendszerének teljes körű kiépítése, az állam bevételeinek, kiadásainak, valamint az állami vagyon hasznosításának ellenőrzése érdekében alapították meg az Állami Számvevőszéket (1989. évi XXXVIII. törvény). Az állampolgári jogok biztosításának sorába illeszkedett az a jogszabály is, amely a külföldre utazást és az útlevéllel kapcsolatos rendelkezéseket demokratizálta (1989. évi XXVIII. törvény). A külföldre utazás állampolgári jogként való elismerésével egyidejűleg újra kellett szabályozni a ki- és bevándorlásra vonatkozó jogot (1989. évi XXIX. törvény). Az új törvény kimondta, hogy a lakóhely szabad megválasztása minden magyar állampolgárnak alapvető joga, ennek értelmében az országból bárki bármikor kivándorolhat, és oda bármikor vissza is térhet.

A politikai átrendeződés nyomán megkezdődött egyes történelmi események újraértékelése a jogszabályi keretek között is. 1989-ben fel8