A rendszerváltás évei, 1987–1990 (Budapest, 2009)

Az államhatalom átalakulása

számolták a korábbi államberendezkedés egyik szimbólumának számító szervezetet, a Munkásőrséget (1989. évi XXX. törvény). Jelképértékűnek tekinthető - a közmegegyezés és a múlt feltárásának egyik fontos állomásaként - az „1956-os népfelkeléssel összefüggő elítélések” orvoslásáról szóló törvény elfogadása (1989. évi XXXVI. törvény). Az Országgyűlés az 1956. október 23. és 1963. április 4. között, a „népfelkeléssel” összefüggésben elkövetett „politikai bűncselekmények” miatti ítéleteket semmisnek nyilvánította. Az új politikai rendszer megteremtésének szimbolikus aktusa volt az állami felségjelvények felülvizsgálata is. 1989 márciusát követően már nem lehetett korlátozni a Kossuth címernek és más, a magyar államiságot, a történelmi múltat szimbolizáló jelképeknek a használatát a nemzeti ünnepeken (19/1989. /III. 1./ MT rendelet). Végül az 1990. évi XL1V. törvény iktatta az alkotmányba a történelmi koronás kis- címert.

A Parlament 1989-ben összesen ötvennyolc törvényt fogadott el, több mint tízszeresét az 1950 és 1985 közötti évek átlagának. A jogállamiság kereteinek megteremtésével az 1985-ben megválasztott „utolsó rendi Országgyűlés” képviselői megtették azt, amit megköveteltek tőlük a gyorsütemü társadalmi, politikai változások. A törvényhozó testület 1989. december 21-én döntött úgy, hogy 1990. március 16-ai hatállyal kimondja a feloszlását.

Az új politikai rendszer jogi kereteinek megteremtése tárgyalásos úton történt, amelyhez azonban komoly hátteret jelentett az új politikai szerveződéseknek, hogy szimbolikus alkalmakkor az utcára tudták vinni az embereket. Az utcára vonuló tömegek megmutatták az MSZMP funkcionáriusainak, hogy tárgyalások nélkül a társadalom erővel is kikénysze9