A rendszerváltás évei, 1987–1990 (Budapest, 2009)
A rendszerváltozás évei Magyarországon, 1987–1990
Március 15-én reggel a rendőrség „preventív” őrizetbe vett ismert ellenzéki személyiségeket. Ennek ellenére mintegy 15 ezren tüntettek Budapesten, és vonultak végig a Petőfi tér -Batthyány-örökmécses - Kossuth Lajos tér - Bem tér - Batthyány tér útvonalon. Nyolc tüntetőt vett őrizetbe a rendőrség. Az év végén ugyanakkor már munkaszüneti nappá nyilvánította az Országgyűlés március 15-ét. A következő évben már az ellenzékkel ünnepelt volna közösen az MSZMP és a KISZ. ha elfogadják a felajánlkozásukat. Történelmi évfordulóhoz kapcsolódik az év másik jelentős megemlékezése is. 1988. június 5-én a Történelmi Igazságtétel Bizottsága (TIB) bejelentette a megalakulását. Felhívásukat a Nagy Imre-perben (1958) kivégzettek öt közvetlen hozzátartozója és harmincnégy ötvenhatos elítélt írta alá. Az 1956-os forradalom után kivégzettek méltó eltemetését és egy nemzeti emlékmű felállítását követelték, valamint az ’56-os elítéltek priuszának eltörlését. Június 16-ára, Nagy Imre és társai kivégzésének harmincadik évfordulójára kegyeleti emlékezésre szólítottak fel mindenkit. Ezen a napon a párizsi Pére Lachaise temetőben díszsírhelyet kaptak Nagy Imre és mártírtársai. A szimbolikus temetésen nemcsak a magyar emigráció képviselői voltak jelen, hanem személyesen eljöttek, vagy üzeneteket küldtek nyugati államférfiak, közéleti személyiségek is, például az Egyesült Államok elnöke, Nobel- díjasok, Párizs polgármestere. Jacques Chirac és más neves személyiségek. Magyarországról is kiutaztak néhányan. Vásárhelyi Miklós és Fejtő Ferenc, a Párizsi Magyar Emberjogi Liga akkori elnöke mondott beszédet. A gyászünnepségen jelen voltak a kivégzettek özvegyei, illetve gyermekei; Nagy Erzsébet beszédet is mondott. Budapesten ugyanekkor független csoportok megemlékezést tartottak a Batthyány-örökmécsesnél. 5