A rendszerváltás évei, 1987–1990 (Budapest, 2009)

Az államhatalom átalakulása

A körülbelül kétszáz fős megemlékezést a rendőrség erőszakkal feloszlat­ta. Grósz Károly, az MSZMP főtitkára 1988. július 11-én nyilatkoza­tot adott a Newsweek című amerikai hetilapnak. Ebben azt állította, hogy az 1989. június 16-ai tüntetés fasiszta propagandára, sovinizmusra, irre­dentizmusra „uszított”, valamint hogy 1956-ban a polgárháború jelei mu­tatkoztak, és küszöbön állt a Nyugat katonai beavatkozása, melyet a Szovjetunió katonai akciója akadályozott meg. Kijelentette továbbá, hogy Nagy Imrét helyes volt bíróság elé állítani, mert egy miniszterelnök sem sértheti meg a törvényeket és az alkotmányt. Természetesen meddő kísér­let volt ez a hivatalos álláspont igazolására, a nyugati közvélemény befo­lyásolására. Az államhatalom átalakulása Az új politikai erők a nyolcvanas évek végén fokozatosan jelentek meg a magyar közéletben, és egyre erőteljesebben követelték a jogi keretek tel­jes átalakítását. Ennek következtében 1989 a nagy törvénymódosítások éve lett. A megalkotott törvények egy része valójában már a pártállami alkotmány néhány elemének újraszabályozását, átírását jelentette. Az 1989. évi I. törvény előírta az alkotmánybíráskodás bevezetését, a II. tör­vény az állampolgárok egyesülési szabadságát, a III. törvény a gyülekezé­si jog szabadságát szabályozta. E két utóbbi a politikai átmenet talán leg­fontosabb törvénye, amelyek teljesen új szemléletet tükröznek. A törvé­nyek az egyesülési és a gyülekezési jogot alapvető szabadságjognak te­kintették, melyet nem az állam adományoz, hanem amely a népszuvereni­6

Next

/
Oldalképek
Tartalom