A rendszerváltás évei, 1987–1990 (Budapest, 2009)

Nemzetközi erőtérben

a prágai nyugatnémet követségeken. 1989. augusztus 14-én ideiglenesen be kellett zárni az NSZK budapesti nagykövetségét, mert már nem tudták befogadni a kivándorolni szándékozó keletnémet-állampolgárokat. A Reuter brit hírügynökség szerint a hónap első felében 1100 keletnémet szökött át a magyar határon Ausztriába. 1989. augusztus 19-én Sopron közelében a „Páneurópai piknik” keretében megnyitott határon keresztül mintegy 300 keletnémet állampolgár menekült Ausztriába. Az augusztus 20-ai ünnep alatt a hét végén 1000 NDK-állampolgár lépte át a határt. Mégis egyre inkább nőtt a keletnémet menekültek száma Magyarországon. Augusztus 22-én újabb menekült tábort kellett nyitni Csillebércen. A következő napon a magyar-osztrák határ egész szakaszán ugyanabban az időben több száz NDK-állampolgár egyszerre kísérelt meg átjutni a határon. Másnap Horn Gyula külügyminiszter sajtótájékoztatón jelentette be, hogy a Magyarországon tartózkodó közel 200 ezer keletnémet állampolgárból legalább 20 ezren nem kívánnak hazájukba visszatérni. Augusztus 25-én a Magyarországon tartózkodó NDK-menekültekről tárgyalt Bonnban Németh Miklós kormányfő és Horn Gyula külügyminiszter. Augusztus 31-én váratlanul ismét Berlinbe utazott a külügyminiszter. A Reuter brit hírügynökség szerint ekkorra már több mint hatezer NDK- állampolgár szökött át Magyarországról Ausztriába. 1989. szeptember 10- én a magyar kormány bejelentette, hogy szeptember 11-én 0 órától engedélyezi a keletnémet állampolgárok kiutazását nyugati országokba. A következő három napban több mint 12 ezren éltek a lehetőséggel. A magyar kormány az ország nyugati határainak megnyitásával átvágta az Európát négy évtizede megosztó vasfüggönyt. Az esemény államközi diplomáciai konfliktust okozott a kelet-berlini kommunista vezetéssel,

30