A rendszerváltás évei, 1987–1990 (Budapest, 2009)

Nemzetközi erőtérben

Moszkva viszont csak visszafogott, a beavatkozási szándéknak még a látszatát is kerülő nyilatkozatokat tett közzé. Magyarország már a hatvanas években rendezte a legtöbb nyugati állammal diplomáciai kapcsolatait, amelyeket azok többnyire 1956 után szakítottak meg. A rendszerváltozás idejére két állam maradt, amellyel évtizedek óta nem rendezték a viszonyt. A Szövetséges Ellenőrző Bizott­ság követelésére az Ideiglenes Nemzeti Kormány 1945. április 4-én kiuta­sította az országból Angelo Rótta pápai nunciust azzal a hivatkozással, hogy az 1944. október 15-ei proklamáció után is a helyén maradt, és ezzel de facto elismerte a németeket kiszolgáló Szálasi-kormányt. Nem vették figyelembe, hogy a főpap a vatikáni menlevelekkel zsidók ezreit mentette meg a nyilasterror idején. A nuncius távozása azonban még nem jelentette a kapcsolatok megszakadását, az csak 1949 januárjában következett be. Akkorra egyértelművé vált, hogy a magyar katolikusokat a kommunista diktatúra teljesen el kívánja szigetelni Rómától. A hatvanas években, a kapcsolatok enyhülése idején sem merült fel érdemben a diplomáciai vi­szony rendezése. Erre teljes negyven évet kellett várni. 1989. február 9-én Magyarország ismét diplomáciai kapcsolatot létesített a Vatikánnal. Izrael állammal 1967. június 12-én, a „hatnapos háború” miatt szakította meg a Magyar Népköztársaság a diplomáciai kapcsolatokat. A következő huszonkét évben a magyar állampolgárok érdekeit Izraelben a Svéd Királyság látta el, Izrael érdekeit pedig Svájc képviselte a Magyar Népköztársaságban. 1989 szeptemberében emelték ismét nagyköveti szintre a kapcsolatokat. 31

Next

/
Oldalképek
Tartalom