A rendszerváltás évei, 1987–1990 (Budapest, 2009)

Az állampárt és a demokratikus erők harca

Kádár János áprilisi utolsó nyilvános szereplése. Egy fizikailag és szellemileg is leépült ember vergődését láthatták a KB tagjai, aki alig követhető gondolatfoszlányokkal próbálta igazolni az 1956-os forradalom leverésében, illetve Nagy Imre kivégzésében játszott szerepét. Három hét múlva, az 1989. májusi központi bizottsági ülésen a pártelnöki tisztségéből is felmentették Kádár Jánost. Azon a napon, amikor a Legfelsőbb Bíróság a Nagy Imre és társai ellenes perben 1958-ban hozott ítéletét hatályon kívül helyezte (1989. július 6.), meghalt Kádár János.

Az MSZMP XIV., utolsó kongresszusán, 1989 októberében lényegében az állampárt intézményét is megszüntetve hívták életre a Magyar Szocialista Pártot (MSZP). Az MSZP örökölte az MSZMP vagyonát. Az átalakulást ellenzők Thürmer Gyula vezetésével 1989. december 17- én újjáalakították az MSZMP-t, melynek Központi Bizottságában tag lett a párt két korábbi vezetője, Grósz Károly és Berecz János is.

A magyar politikai életben a kommunista pártoknak a létezett szocializmus időszakában mindvégig számolniuk kellett a belső ellenzék mellett külső ellenzékükkel is (például az egyházakkal, illetve némely egyházi csoportosulásokkal egészen a rendszerváltozásig, továbbá az 1956-os gyökerű demokratikus ellenzékkel). Pártosodásról, politikai célú pártokról azonban - a rövid 1956-os időszaktól eltekintve - nem beszélhetünk. Az 1987 szeptemberben Lakiteleken összegyűlt értelmiségiek sem alakítottak pártot. A kormányszóvivő még 1988 márciusában, fél évvel az MDF első tanácskozását követően, amikor a Fórum már rendszeres nyilvános összejöveteleket rendezett a Jurta Színházban, arról beszélt, hogy a kormány nem vesz tudomást a hónapokkal korábban megalakult Magyar Demokrata Fórumról. Jó ideig, még a szeptember 3-ai alapsza14