A rendszerváltás évei, 1987–1990 (Budapest, 2009)

Az állampárt és a demokratikus erők harca

hály megfogalmazásakor is csupán demokratikus szellemi-politikai mozgalomként, független társadalmi szervezetként határozta meg magát az MDF. Másnap Berecz János KB-titkár bejelentette, hogy az MSZMP kapcsolatokat alakított ki a Magyar Demokrata Fórummal. Szerinte az MDF többnyire olyan írókat tömörített, akik kevesellték azt a lehetőséget, amelyet az írószövetség nyújtott nekik az ország ügyeinek intézésében. A Magyar Demokrata Fórum elnöksége és választmánya csak 1989. június 24-én döntött a párttá alakulásról.

1988 tavaszától felerősödött a különféle laza politikai, társadalmi, értelmiségi, állampolgári szerveződések, mozgalmak szervezetalapítási vágya. 1988. március 17-én felhívás jelent meg a Szabad Kezdeményezések Hálózatának (SZKH) létrehozására. 1988. november 13-án az SZKH utódjaként megalakul a Szabad Demokraták Szövetsége (SZDSZ). A hónap végén harminchét egyetemista és fiatal diplomás megalakította a Fiatal Demokraták Szövetségét (Fidesz). Az „előpártosodás” termékeny időszakában a legkülönbözőbb szervezetek jelentek meg a vállalkozók társulásától (VOSZ), az új szakszervezeteken - elsőként a Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezete (TDDSZ) alakult meg május közepén a Metro Klubban 1028 taggal - és a Történelmi Igazságtétel Bizottságon (TIB) keresztül a Nyilvánosság Klubig, vagy éppen a reformszocialisták egy részét tömörítő Új Márciusi Frontig. Semmiképp sem lehet még pártoknak tekinteni ezeket a formációkat. Az MSZMP elutasító magatartásán túl a kérdés jogilag és gazdaságilag sem volt még rendezett.

Az 1989-es esztendő jelentette a többpártrendszerre történő átmenet igazi főpróbáját. Az addig létrejött szervezetek - MDF, SZDSZ, Fi15