A rendszerváltás évei, 1987–1990 (Budapest, 2009)

Az államhatalom átalakulása

ríti a változásokat. 1989. március 15-én az ellenzéki politikai vezetők meghódították az utcát, az ellenzék által szervezett budapesti ünnepségen legalább százezren vettek részt. Az MSZMP közös ünneplést javasolt, amelyet azonban az ellenzék elutasított, és a külön ünnepelt március 15-e az ellenzék szimbolikus győzelmét jelentette a pártállam felett. 1989. június 16-a az 1945 utáni politikai rendszer morális megsemmisülését jelképezte. Az ártatlanul elítéltek és kivégzettek jogi rehabilitációja már pár nappal korábban elkezdődött, a Nagy Imre perrel kapcsolatban ugyanis a legfőbb ügyész június 13-án nyújtott be törvényességi óvást. A Legfelsőbb Bíróság ítélethirdetésére július 6-án került sor, a bírói tanács megállapította, hogy „Nagy Imre és társainak tevékenysége” nem a népi demokratikus államrend megdöntésére irányult, hanem az akkori politikai modell megváltoztatására, reformjára. Június 16-án a Hősök terén kétszázezren, a televízió egyenes adásának köszönhetően több millióan szembesülhettek az állami eszközökkel elkövetett törvénytelenségekkel. Az 1956-os forradalom és szabadságharc szimbolikus jelentőségét még hangsúlyosabbá tette az új alkotmány hatályba lépése és a köztársaság kikiáltása, amely jogi értelemben az államszocializmus megszűnését jelentette. A forradalom kezdetét 1989. október 23-án lehetett először szabadon ünnepelni, ezen a napon kihunytak a Parlament tetején elhelyezett nagy vörös csillagot megvilágító reflektorok és a rendőrök sapkájáról is lekerült a vörös csillag.

Az ellenzéki szervezetek a politikai egyeztető tárgyalásokon folyamatosan követelték a rendőrség depolitizálását és az állambiztonsági tevékenységek felülvizsgálatát. 1989 decemberére készült el a Belügyminisztérium szervezetének és vezetési rendjének átalakítását szorgalmazó

10