A rendszerváltás évei, 1987–1990 (Budapest, 2009)
Az állampárt és a demokratikus erők harca
javaslat, amely a Magyar Köztársaság Nemzetbiztonsági Hivatalát és az Országos Rendőr-főkapitányságot leválasztotta a minisztérium szervezetéről. December 25-én ökumenikus istentiszteletet tartottak a Hősök terén. A rendezvény végén kivált a tömegből egy férfi, és odalépett Roszik Gábor református lelkészhez, az MDF országgyűlési képviselőjéhez. Roszik Gábor bemutatta új ismerősét Lovas Zoltán újságírónak, aki viszont Fodor Gábort és Kőszeg Ferencet kereste meg. A titokzatos ember Végvári József, a Ill/III-as csoportfőnökség őrnagya volt. 1990. január 5-én kirobbant a megfigyelési botrány, az úgynevezett ,,Duna-gate ügy”. Az SZDSZ és a Fidesz politikusai sajtótájékoztatón jelentették be, hogy a Belügyminisztérium állambiztonsági szervei 1989 végén is folytatták az ellenzéki szervezetek és személyek megfigyelését, valamint a rájuk vonatkozó adatgyűjtést. Emellett bizonyítékokat mutattak be arról is, hogy a III/II1- as csoportfőnökségen nagyarányú iratmegsemmisítés történt. A Belügyminisztérium tagadott, azonban a későbbi vizsgálatok mindenben igazolták az ellenzéki politikusok állításait. Az országos méretű felháborodás miatt a belügyminiszter is kénytelen volt lemondani, az Országgyűlés pedig törvényt fogadott el január 25-én a különleges titkosszolgálati eszközök és módszerek alkalmazásának szabályozásáról. A Dunagate-ként elhíresült botrány a máig is élő ügynökkérdés kezdetének tekinthető. Az állampárt és a demokratikus erők harca A „szalámitaktika” ügyes és gátlástalan alkalmazásával a Rákosi Mátyás irányította Magyar Dolgozók Pártja 1949 elejére sikeresen felszámolta Magyarországon a többpártrendszert. Az 1956-os forradalom és szabad
