Gáspár Ferenc: A munkásság az üzemekért, a termelésért, 1944-1945 (Budapest, 1970)

A magyar nagyipari munkásság harca az üzemek megmentéséért,helyreállításáért és a termelés megindításáért, 1944-1945 (Tanulmány)

ban megkötött szerződéssel, fittyet hányva a magyar törvényeknek, a kormányzat aggodalmaskodásának, átvették a csepeli gyáróriást a hoz­zátartozó üzemekkel együtt. Cserébe az SS a Chorin—Weiss család tag­jait a semleges Portugáliába ós Svájcba szállította. 10 A WM-vagyon elorzása nagy megrökönyödést keltett a magyar kor­mány körében, Veesenmayer nem győzte Sztójay miniszterelnök pana­szait hallgatni. Másrészt a magyar kormány be kívánta bizonyítani, hogy vezetése mellett is teljesül a németek minden óhaja. így került sor a június 2-i német—magyar egyezmények megkötésére. Az első egyezmény pénzügyi jellegű volt, és magyar hadialap létesítését írta elő a megszálló német csapatok költségeinek fedezésére és egyéb hadikiadásokra. A máso­dik egyezmény „A magyar gazdaságnak az összeurópai tervezésbe való bevonása" hangzatos címet viselte, 11 valójában ez tartalmazta a magyar ipar teljes alárendelését a szovjetellenes háború érdekeinek. Imrédy Béla a minisztertanács június 10-i ülésén a németekkel folytatott tárgyalások­kal kapcsolatban közölte, hogy Magyarország termelését a megállapodá­sok értelmében „fenntartás nélkül fel kell fokozni", különösen a vas- és acélgyártást. 12 A németekkel kötött egyezmények biztosítása érdekében a magyar kormányzat az ipar irányítását megváltoztatta. Az egyezményekkel szinte egyidőben, június 1-én megszüntette a gyáripar addigi érdekkép­viseleti szervét, a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetségét (GYOSZ), és helyébe az iparügyi miniszter irányítása alá tartozó, az egész ipart szakáganként átfogó, kényszertagságon alapuló Gyáripari Országos Köz­pontot (GYOK) hozta létre. 13 A GYOK a gyáripar fasiszta jellegű irá­nyító központja lett, amely a rendelet alapján jogot nyert vállalatok megszüntetésére, összevonására, új gyárak és üzemek létesítésére, válla­lati vezetők kirendelésére is. Ez a szervezeti változás az ipar totális alá­rendelését jelentette a németekkel kötött gazdasági megállapodásoknak. A magyar ipar erőforrásainak fokozott kihasználására a németeket a hadi­helyzet alakulása kényszerítette. 1944 tavaszán a szövetséges angol—ame­rikai légierő pusztító bombatámadásokat intézett Németország és Auszt­ria ipartelepei, különösen a repülőgépgyártó üzemek ellen, a szovjet had­sereg átütő sikerei következtében pedig veszélybe kerültek a romániai olajmezők stb. Ilyen hadihelyzetben minden csepp magyar olajnak, min­10 A WM—SS szerződésre vonatkozóan 1. Kársai Elek—Szinai Miklós: A Weiss Manfréd-vagyon német kézbe kerülésének története. Századok, 1961. 4—5. szám. 11 A Wilhelmstrasse és Magyarország, id. m., 860—863. old. 12 OL K 26—5. — A minisztertanács 1944. június 10-i ülésének jegyzőkönyve. Tárcanélküli közgazdasági miniszter (Imrédy Béla) tájékoztatója a németekkel folytatott tágyalásokról (34). 13 Magyarországi Eendeletek Tára. 1944. évf. — A m, kir. minisztérium 1944. évi 2010 ME sz. rendelete az ipari termelés megszervezéséről.

Next

/
Oldalképek
Tartalom